#HVG konferencia


Karrierváltáshoz vezethet a gyermekvállalás

Egy nő életében az egyik legtipikusabb karrierváltó időszak a gyermekvállalásé. A KSH adatai szerint a kisgyermekes anyáknak csupán egyharmada tér vissza a korábbi munkahelyére. A megváltozott hétköznapok és a klasszikusan rugalmatlan munkahelyi elvárások döntéshelyzetbe kényszerítik a nőket, akik két út közül választhatnak: beletörnek a rendszerbe, vagy pedig karriert váltanak.


Énidő - A saját szabadságunk megélése

Azt mondják, az idő pénz - de ez nem igaz! Az idő sokkal fontosabb, mint a pénz, mert napról napra egyre kevesebb van belőle. Miért érezzük úgy évről évre, hogy olyan, mintha egyre gyorsabban telne az idő? Milyen módon lassíthatjuk le az idő rohanását, ha közben mi magunk is rohanunk? - Vendégszerzőnk Geszvein Erika tanácsadó pszichológus válaszol.




Elvándorlás, munkaerőhiány és a visszatérés reménye

Az elvándorlás ma Magyarországon tény, az aggasztó társadalmi problémák egyike, amiről sok szó esik. Mértéke jelentősnek tűnik – bár nagysága bizonytalanul mérhető – erősödése azonban 2010–2011 óta jól érzékelhető. Hogyan néz ki mindez a munkaerőpiac szempontjából Magyarországon és más országokban – és mekkora gondot is jelent?


Generációk, tudásmegosztás és a reverse mentoring

Az elmúlt évtized generációs kutatásai igyekeztek mindent megtenni azért, hogy mindenki számára érthetőek legyen a generációk közötti különbségek és könnyedén felismerjük a különböző évben születettek jellegzetes karakterisztikáit. A vizsgálatok nagy része azonban sztereotípiákat hozott létre, ahelyett hogy az eltérésekben rejlő kiaknázatlan lehetőségeket emelte volna ki - vallja Kulcu-Gusztafik Anita business coach.


Miért költsünk munkavállalóink testi-lelki egészségére?

Mikor egészséges egy vállalat? Egy korábban „egyeduralkodó” szemlélet szerint akkor, ha versenyképes, hatékonyan működik, profitot termel, lehetőségeinek megfelelően az ágazattal együtt növekszik. Ugyanakkor a profit „P”-je mellé egyre inkább érdemes még további két „P”-t is figyelembe venni, az embereket (people) és a környezetet (planet).


Stressz, szorongás: helló!

A stressz az életünk része. Ha akarjuk, ha nem. Még el sem kezdődött a napunk, de már előtte éjjel azon stresszelünk, hogy fog-e ébreszteni reggel az óra. Aztán azon, hogy beérünk-e dolgozni, hogy biztos jól nézünk-e ki… kávészünetben a facebook barátaink miatt, mert már megint sokkal izgalmasabb életük van, mint nekünk. Ha ez a stressz szint elég magas, szorongásos zavarokhoz vezethet, a magyar népesség 6%-a szenved benne. Egy 17 fős teamből legalább 1 ember.



Lelki egészségvédelem: luxus vagy alapvető jog?

Sokszor halljuk, „kimerült vagyok”, „fáradt vagyok”, „nem tudom az indulataimat mederben tartani”, „nincs erőm”, „úgysem sikerül”. Ilyenkor nem látjuk, hogy mire is lennénk képesek, mik azok az erőforrások, amikhez nyúlhatnánk, amik táplálnak minket. Mindez nem csak azért fontos, mert tehetetlenné válunk, hanem azért is, mert a kilátástalanság szorongássá alakulhat, és a szorongás, a félelmeink megbetegíthetnek. A betegség pedig újabb kihívások elé állít: felismerni a betegséget, kibírni erkölcsi és anyagi értelemben a munkahelyről való távolmaradást, elviselni a szeretteink aggodalmát és megtalálni az alkalmas „visszatérési stratégiát”.


Ember embernek embere - a társas kapcsolatok neurobiológiája

Az utóbbi évtizedekben csendes paradigmaváltás zajlik a pszichológiában. Az evolúció elmélete, a XX. század kegyetlenségeit leíró szociálpszichológia, a kapitalizmus logikájának félreértései nyomán az embert agresszív, háborozú, versengő, gátlástalanul szaporodni vágyó lényként ismerhettük meg. A tudomány fejlődésével árnyaltabb kép bontakozik ki: a kutatók az ezredforduló környékén biológiai nyomait írták le annak, hogy együttműködésre vagyunk teremtve - számol be a cikk írója, Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta


Szenvedély vagy betegség: emberi szükségletünk-e a függőség?

A különféle addikciókról elsősorban kockázati tényezőként gondolkodunk. Azonban, ha összeadjuk a szenvedélybetegségek összesített előfordulási gyakoriságát, azt tapasztaljuk, hogy az emberek jelentős része valamilyen kémiai vagy viselkedéses függőséggel jellemezhető. Ha pedig a normalitást pusztán a többségi jellemzők alapján határozzuk meg, bizony felmerül a kérdés: vajon alapvető emberi sajátosságunk-e az addikció? – Dr. Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus írása.


Siker egészségért cserébe? - A tudatos egészség koncepciója

Két dolog felbecsülhetetlen, bár mindkettőt csak akkor értékeljük, amikor épp nincs – az időről és az egészségről van szó. A siker üldözése közben sokszor mindkettőt elveszítjük, majd amikor erre rájövünk, pénzen próbáljuk meg visszavásárolni legalább az egyiket. Pedig érdemesebb lenne inkább menet közben odafigyelni, mit és mire áldozunk.


Kell egy Csapat! – A komplexitás világában még inkább

Ahogy az ismert és örökérvényű filmből kiderül, a csapatépítés régóta és minden területen meghatározta és meghatározza sikerorientált mindennapjainkat. Minarik Ede mosodás egyetlen álma, hogy a Csabagyöngye bejusson az első osztályba és ezért a célért hajlandó mindent feláldozni, amije van. De nincsen semmije, játékosa is alig.


Az üzleti versenyképesség új tényezői

A versenyképesség klasszikus tényezői mellett (legyen jó a stratégiád, rendelkezz a szükséges erőforrásokkal, vásárolj meg vagy fejlessz néhány jól megválasztott piacvezető technológiai megoldást, vedd meg a legjobb szakembereket, optimalizáld a folyamataidat, építs erős know-how-t), a versenyképesség új tényezői egyre nagyobb figyelmet kapnak - állítja Lénárt Viktor, a Grow Csoport elnöke.


Megújuló HR az élményalapú gazdaságban

Az "élményalapú gazdaságban" nem maradhat versenyképes az a vállalat, amelynek terméke, szolgáltatása nem párosul valamilyen kimagasló, különleges élménnyel. Ugyanígy nem maradhat versenyképes egy vállalat, mint munkáltató, ha nem fordít kellő figyelmet arra, hogy dolgozói milyen élménnyel találkoznak nap, mint nap. A pillanattól, hogy munkahelyükre belépnek, a munkaállomásukhoz leülnek vagy éppen a főnökükkel beszélnek.


A HR agilisra vált – 2. rész

A HR feladatai a cég egészét és minden munkatárs életútját áthatják, agilisra-módszerre váltása pedig egyszerre lesz elkerülhetetlen és még szélesebb körű, esetenként még komplexebb feladat lesz, mint más szervezeti egységé.


A HR agilisra vált – 1. rész

Az agilis módszertan már nem csupán a tech szektor sajátja. Bejutott más területekre is a termékfejlesztéstől a gyártáson át a marketingig, és most a szervezetek működését változtatja meg: azt, miként toborozzák, fejlesztik és menedzselik az embereket.


Kerüld a stresszt - hangzik a gyakori bújtatott öngyilkossági felhívás

Ma általában két véglet között élnek az emberek: vagy mindenen stresszelnek, vagy semmi sem tudja megrendíteni lelki békéjüket. Orvostanhallgató koromban mentőápolóként rengetegszer hallottam, hogy orvosok komoly tekintettel azt tanácsolják betegeiknek, mintegy univerzálisan kijátszható jolly-joker kártya: hogy kerülje a stresszt. A gond az, hogy ha mélyebben belegondolunk, ez egy bújtatott öngyilkossági felhívás. – Márky Ádám, mindfulness kutató írása