Kerüld a stresszt - hangzik a gyakori bújtatott öngyilkossági felhívás

Mivel, ha holnap Ön felmond és hagyja a végeláthatatlan feladatlistáját, a munkahelyi elvárásokat, a lakástörlesztőt, a gyerekei továbbtanulása miatt érzett aggodalmait és felköltözik a Himalája legtávolabbi zugába, hogy élete hátralévő részében csak a megvilágosodással és a lelki békével foglalkozzon, akkor sajnos rossz hírem van: merthogy ott is lesz stressz. Hideg van, meg hó, magány, és rengeteg csalódás, hogy nem jön magától a belső béke.

A minket érő élményekbe nincsenek belekódolva, hogy azok eredendően stresszesek vagy nem.

Egyedül rajtunk múlik, hogy mit élünk meg stresszként. Tehát nem a stressz elkerülésén, hanem kezelésen kellene dolgoznunk és nem csak a munkahelyen, hanem otthon, sőt, már az általános iskolában is.

Miért fontos, hogy mi és a körülöttünk élők is megtanulják kezelni a stresszt?

A legtöbb ember biztosan fel tudja sorolni a szív- és érrendszeri megbetegedések legismertebb rizikótényezőjét, mint a magas vérnyomás, dohányzás, mozgásszegény életmód, magas koleszterinszint, egészségtelen táplálkozás. A pszicho-szociális stresszt viszont gyakran kifelejtik a sorból, miközben az Európai Kardiológiai Társaság már 2016-ban felhívta rá a figyelmet, hogy a pszicho-szociális stressz komoly rizikótényező a szívbetegségek szempontjából (is).

Magyarországon a KSH 2013-as statisztikái szerint az összes halálozás 49.69 %-a szív és érrendszeri eredetű. Látni kell azt is, hogy míg a klasszikus tényezőkre legalább valamilyen tüneti kezelést tudunk kapni – vérnyomás- vagy koleszterincsökkentőt, nikotin tapaszt vagy hasznos tanácsot: csökkentse a sóbevitelt, egyen minden nap 3 féle zöldséget és gyümölcsöt, sétáljon minden nap 30 percet – addig a stresszre, ami az összes többi rizikó tényező gyökere, azt a tanácsot kapjuk, hogy kerüljük. Mi a következmény; a statisztika alapján minden 2. ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg.

Az Amerikai Stressz Intézet és az Amerikai Pszichológiai Társaság közös kutatása szerint a munkahelyi stressz éves szinten 300 milliárd dollárjába kerül az amerikai vállalatoknak. Ott már felismerték, hogy a munkaadók és munkavállalók közös érdeke tehát a stressz kezelése. Az Európai Unió hasonló kutatásáról itt olvashat.

Hogyan ne?

A „kerülje a stresszt” típusú tanács piaci megfelelője az „egy napos stressz kezelő tréning.”. Hacsak ezt nem egészíti ki egy rendszeres utánkövetés és támogatás legalább két hónapon keresztül, heti rendszerességgel.

Egy nap alatt ugyan lehet, hogy megérti valaki, hogy mi a stressz definíciója, mi az, ami miatt stresszelünk és milyen stresszkezelő technikák vannak. Ám hogy ebből az elméleti tudásból olyan gyakorlat legyen, amivel képesek leszünk másként hozzáállni azokhoz a dolgokhoz, amiket nem tudunk befolyásolni, egy nap értelmezhetetlenül kevés.

Nyilván ez nagyobb befektetés mind idő, mind energia szempontjából, mint az egy napos workshop, de még így is sokkal költséghatékonyabb, ha így megelőzzük az értékesítési igazgató szívinfarktusát, mint utána találni valaki legalább olyan jót a helyére…

A megoldás

Ha folyamatban gondolkodunk. A folyamatnak pedig 3 dologra kell fókuszálnia:

1.       Dolgozók tanulják meg, hogyan tudnak kikapcsolni, hogy tudják szervezetüket a stresszelős ún. Szimpatikus tónusból átkapcsolni a paraszimpatikusba

2.       Legyen lehetőségük ezt napközben gyakorolni; legyen hely, pl. Egy csendszoba, ahova el lehet vonulni tíz percre relaxálni/meditálni

3.       Olyan készségeket és technikákat érdemes megtanítani a munkavállalóknak mellyel könnyebben tudnak megbírkózni az állandó változás keltetette fusztrációval és erre egy remek lehetőség a mindfulness.

Ha felkeltette érdeklődését a téma és többet szeretne megtudni a stresszkezelés fontosságáról, a mentális ellenállóképesség növeléséről, hallgassa meg Ádám előadását 2018. április 25-i HVG Mindfulness Konferencián.