A marketing evolúciójában néhányszor már előfordult az, ami jelenleg is zajlik a hagyományos online marketing és az újvonalas growth hacking, vagy adatvezérelt digitális marketing között. Vagyis az, hogy sokan a régi iskola berögzött eszközeit és módszereit akarják használni egy új technológiailag jóval fejlettebb jelenben.
2013-ban mindössze 150 cég kínált a világon online marketing technológiai megoldásokat - tavaly a vállalati marketingesek már több, mint ötezer megoldásból választhattak. Még a kis és középvállalatok is használnak - sokszor úgy, hogy nincsenek is tudatában - olyan technológiai megoldásokat, amik pár éve még scifi-nek számítottak volna. Vegyük sorra, milyen technológiák érhetőek el ma és mit fog hozni a közeljövő.
Online véleményt mondunk, élménybeszámolunk, igazságot osztunk, validálunk és cáfolunk. Mindennek nem előfeltétele a kérdés. Egyetlen előfeltétele a megosztásra való vágy jelenléte. Ez pedig megvan. Miért nincs akkor egy olyan eszköz, amely ezen online élmények és tapasztalatok megtalálására összpontosít? Ja, de van.
Amikor marketingkampányt futtatunk, akkor annak sikerességét valamilyen megtérülési mutatóval szeretjük alátámasztani. Az egyik ilyen legismertebb mérőszám a ROI (return on investment). De hogyan mérhető a tartalom értéke? Erre a kérdésre ad választ vendégszerzőnk, Papp Gábor a The Pitch alapítója.
A radikális technológiai fejlődés világában nem csak a gépekkel és mesterséges intelligenciákkal kell megtanulnunk együtt élni és dolgozni, hanem az alapvető emberi együttműködések szabályai is megváltoztak. A közös munka kereteinek kialakításában segít a Design Thinking módszertana – Dobó Mátyás (Doransky) írása.
Mindig jót derülünk azon, hogy a Lumière testvérek első mozivetítésénél a nézők rémülten ugráltak fel a közeledő mozdony elől. És büszkék vagyunk rá, hogy másodszorra már nem tették ezt! Az emberi alkalmazkodóképesség - ez a belénk épített majdnem tökéletes szoftver - elképesztő gyorsasággal képes alkalmazkodni a modern világnak nem éppen az emberi hardverre szabott megpróbáltatásaihoz – Sas István írása.
11 milliós YouTube-nézettség, 904 ezer Instagram-követő, 7.1 millió Facebook follower, 2.4 millió weboldal-látogató – csak néhány a Car Throttle autós magazin augusztusi eredményei közül. Ez már önmagában kiemelkedő, de igazán akkor esik le az állunk, amikor megtudjuk, hogy mindezt natív hirdetésekkel érik el, ráadásul úgy, hogy kommunikációs stratégiájuk elsődleges célja a tartalomszolgáltatás, nem pedig az, hogy felhasználóikat a weboldalukra tereljék. Az idáig vezető útról és a saját tartalom fontosságáról mesélt Szedlák Gábor, a Car Throttle ügyvezető igazgatója – interjú.
Mobile first, reszponzív weboldal, ASO: fogalmak, amiket számtalanszor hallottunk, mondtunk, olvastunk az elmúlt években. Az okostelefon-penetráció növekedése miatt már tudjuk, hogy a radikálisan megváltozott felhasználói viselkedésre a marketingeseknek és a UX designereknek is reagálniuk kell. De ugyanígy érzik ennek a trendnek a hatását a sales osztályok is, ahol számszerűen is tisztán látszik a változás. Mi lehet a válasza a főleg display bevételekből élő kiadóknak vagy online szereplőknek a mobile share növekedésével járó kihívásra? 5 plusz 1 tipp a Jófogás példáján keresztül! - Oláh Alexandra írása.
Mi köze van a growth hackingnek a hackeléshez? Miben különbözik a „hagyományos” marketingtől? Hogyan definiálhatjuk saját North Star Metricünket? Egyáltalán: mi az a growth hacking? Kádas Péter és Farkas Zsolt, a 7Digits Digitális Marketing Ügynökség vezetői lerántják a leplet a módszerről, ami a digitális marketing jövőjét is jelentheti – interjú.
A Duolingo nyelvtanuló alkalmazás mögött álló cég növekedése olyan sikersztori, amilyenről titkon minden marketinges álmodik. Felhasználóik száma már a 200 milliót is elérte – anélkül, hogy akár egy dollárt költöttek volna hirdetésre. A siker kulcsa egy több összetevős, de korántsem kivitelezhetetlen stratégia. Interjú Gina Gotthilffel, a Duolingo marketing vezetőjével.
Több mint egy éve, hogy megjelentek az első chatbotok, és a marketingszakma nagyobbik része még mindig csak találgatja, hogy pontosan mire is fogjuk használni őket, hogyan és merre fejlődik majd a piac. Eközben a botok olyan társterületeken is elkezdték hódítóútjukat, mint a webes kereskedelem vagy a HR. Kalydi Gergely, a Talk-A-Bot társalapítója segít megérteni, hogyan és miért érdemes ezt az eszközt is beépíteni marketing és HR stratégiánkba!
"Szép gondolat ez a growth hacking, de ez is csak B2C-ben működik, ugye?" – Merül fel a kérdés a B2B-marketingesekben, ha erről a módszerről hallanak. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól! A growth hacking ugyanis nem egy taktika, hanem egyfajta hozzáállás. Mint ilyen, sem B2C, sem B2B – sokkal inkább H2H (human to human). Dr. Kádas Péter írása.
A különböző generációk eltérő magatartását nap mint nap tapasztaljuk, a generációk közötti hasonlóságok és különbségek megértésre pedig egyre nagyobb hangsúly kerül a hétköznapokban is. Az úgynevezett „médiagenerációk” közül jelenleg a Z generációra irányul a legnagyobb figyelem, melynek tagjai néhány éven belül átírhatják többek között a munkakeresés vagy a munkavégzés játékszabályait is – dr. Guld Ádám írása.
A Facebook marketing a legelterjedtebb marketing eszköz itthon a Google Adwords mellett, melyet mind az egyszemélyes vállalkozások, mind pedig a multik kellő buzgósággal alkalmaznak. Ugyanakkor, számos esetben sok olyan apró hibát vétenek, melyeknek hatása összeadódik és jelentősen tudják rontani a Facebook hirdetés hatékonyságát – Farkas Zsolt írása.
Bárki, akinek van egy megosztásra érdemes gondolata, képes hatásos előadást tartani. Mert egy előadó esetében egyetlen dolog számít igazán – és ez nem a magabiztosság, a színpadi jelenlét vagy az ékesszólás, hanem az, hogy legyen érdemi mondanivalója. Részlet Chris Anderson Így készülnek a TED-előadások című könyvéből.
Sok időt, pénzt és energiát fektetünk az ideális otthonunk megtalálásába, a lakásunk, a házunk karbantartására, hiszen fontos számunkra, hogy az egész napos távollét után jól érezzük magunkat. De mennyit törődünk azzal a hellyel, ahol a napunk nagy részét töltjük? Ha a munkahelyünkön már hétfőn reggel a pénteket várjuk, egyszerűen csak több pihenésre van szükségünk, vagy ennyi már nem lesz elég, mert a kiégés tüneteit mutatjuk? – Geszvein Erika szakpszichológus írása.
Egy átlagos munkanapon több mint két óránk telik „üresjáratként” – 60 percenként ugyanis nagyjából hétszer szakítjuk meg azt, amin éppen dolgozunk, különböző külső tényezők miatt. A folyamatos figyelemelterelődés és az esetleges, szervezeten belüli átrendeződések állandó stresszforrást jelentenek, amelyek kihatással vannak magánéletünkre is: ingerültek vagyunk, rosszul alszunk, vagy éppen nincsen étvágyunk. A jó hír az, hogy néhány egyszerű gyakorlattal megkönnyíthetjük mindennapjainkat. Az alábbi összeállításban dr. Sharon Melnick stresszkutató módszerei közül mutatunk be hatot.
Mi a közös egy vállalkozás vezetőjében, egy multinacionális környezetben dolgozó alkalmazottban, egy kimerült kisgyermekes édesanyában és egy éjszakai ügyeletet vállaló orvosban? Nem csak az, hogy mind sokat dolgoznak, és az életük néha pusztán a napok egymásutánjának túlélése, de az is, hogy mind egyensúlyoznak a munkán kívüli szerepeik között, mert amellett, hogy dolgoznak anyák, apák, barátok, feleségek vagy férjek is az ezekkel járó feladatokkal együtt. Ha munka közben legszívesebben otthon lennénk, amikor pedig hazaértünk, az agyunk még a munkahelyi dolgokon jár, valójában sehol sem tudjuk a jelenlét boldogságát megélni – Geszvein Erika tanácsadó szakpszichológus írása.
„Az addikció legtöbbször öngyógyítás vagy inkább menekülés. Legyen szó bármilyen függőségről, minden esetben igaz, hogy a megküzdési repertoár egy kényszeressé váló viselkedés ismétlődő mintázatává silányul. Mi hát a megoldás? Hogyan érhetünk el tudatmódosulást, tudattágítást addiktívvá váló életstílus nélkül? Az egyik lehetséges út a mindfulness-meditáció” – Dr. Kapitány-Fövény Máté írása.
Az internet robbanásszerűen hódította meg a világot és hozta magával az egyre demokratikusabb és gyorsabb információelérést is. A vevő passzív befogadóból, aktív résztvevője lett a kereskedelmi folyamatoknak: keres, kérdez, tájékozódik, elképzel, megtervez, és persze vásárol. A termelés, elosztás és információ kora után eljött a vásárlók kora, ahol értékesítőnek a legfőbb konkurenciát maga a potenciális ügyfél jelenti. De vajon ez azt is jelenti, hogy nincs többé szükség az értékesítőkre? Aligha. Sőt! - Koncz Csaba írása.
