HVG Konferencia
HVG Konferencia

Két dolog felbecsülhetetlen, bár mindkettőt csak akkor értékeljük, amikor épp nincs – az időről és az egészségről van szó. A siker üldözése közben sokszor mindkettőt elveszítjük, majd amikor erre rájövünk, pénzen próbáljuk meg visszavásárolni legalább az egyiket. Pedig érdemesebb lenne inkább menet közben odafigyelni, mit és mire áldozunk.

A tudatosság több szempontból is a legfontosabb szó egészségünk megőrzése kapcsán. Egyfelől ha a gondolatainkba merülünk, akkor – evolúciós örökségünk révén – jellemzően a múltban vagy a jövőben időzünk. Ráadásul úgy, hogy mind a múltbéli emlékekben, mind pedig a jövőre irányuló gondolatainkban inkább pesszimisták vagyunk. Magyarán jobban emlékszünk a múltbéli negatív eseményekre, és könnyebben vetítünk negatív képet a jövőre, mint pozitívot.

Ezt a gondolkodási mintát erősíti bennünk az információs társadalom is, és ennek köszönhető, hogy a világban soha nem látott méreteket ölt a depresszió, a szorongás és a különböző addikciók. Ezek ellen általában úgy próbáljuk felvenni a harcot, hogy igyekszünk minél több mindent vásárolni – remélve, hogy az új ruha, a menő kocsi vagy a finom vacsora által jobban érezzük majd magunkat.

Másfelől viszont konkrét döntési helyzetben jelenfókuszúak vagyunk és irreálisan optimisták. Amikor pedig olyan szituációba kerülünk, hogy döntenünk kell a hosszú és rövid távú haszon között, általában a jelenre fókuszálunk.

Ezért dolgozunk inkább edzés helyett, eszünk csábító gyorséttermi ételeket az egészségesebb helyett, vagy szívunk el cigit, ha feszültek vagyunk.

Ha azonban nincs időnk rendesen enni, mert szorítanak a határidők, a gyorséttermi koszton előbb-utóbb elhízunk, megnő a koleszterinszintünk, a vérnyomásunk, majd egy (kevésbé) szép napon azon gondolkodunk az intenzíven, miért is kaptunk infarktust. Amikor pedig vissza akarjuk vásárolni a zálogba tett egészségünket, már sokkal többet kell érte fizetnünk, mint amennyit anno kaptunk érte.

Ezért inkább mindig gondoljuk át: amikor meghozunk egy döntést, akkor tulajdonképpen mit veszünk, és mit adunk érte cserébe. Például ha projektleadás miatt kihagyunk egy edzést, vagy ha fontos meccs miatt csak négy órát alszunk, akkor annak mi lesz az egészségügyi vonzata.

Nem könnyű egészségesen dönteni

Élettereink – a helyek, ahol dolgozunk, sportolunk, vagy kikapcsolódunk – nem arra vannak optimalizálva, hogy könnyen hozzunk meg egészséges döntéseket. Ez érthető is, hiszen minden szereplőnek más az érdeke.

Az államnak az a fontos, hogy nyugdíjaskorunkig a lehető legegészségesebbek legyünk: ne szedjünk gyógyszert, ne kerüljünk kórházba, hogy jó sokat tudjunk dolgozni. Onnantól kezdve azonban, hogy nyugdíjaskorba lépünk, az állam – szigorúan közgazdasági szempontból – akkor jár jól, ha minél hamarabb távozunk a rendszerből, és nem kell fizetni utánunk a nyugdíjat, az esetleges szívműtét költségeit meg a gyógyszerártámogatást.

A piacnak ezzel szemben az a legjobb, ha a lehető legtovább élünk. De hogy mennyire vagyunk egészségesek közben, az igazából mindegy neki, csak fogyasszunk minél többet. (A gyógyszercégeknek pedig külön jó, ha betegek is vagyunk hosszú életünk során.)

Mi vagyunk az egyetlenek, akiknek az is fontos, hogy a lehető legtovább éljünk, és ezt a lehető legtovább egészségben töltsük. Tehát ha nem kezdünk el mi magunk azon dolgozni, hogy könnyen hozhassunk egészséges döntéseket, hamar elvérzünk. Döntési energiánk véges ugyanis, és képtelenek vagyunk mindig önerőből egészséges döntéseket hozni – főleg, ha ebben a környezetünk sem segít minket.

Tudatos vállalati gondolkodás

Miközben napjaink nyugati országaiban az öregedő társadalom egyre nagyobb egészségügyi igényt generál, azt a rendszert, amelyik ezt ki tudná szolgálni, még nem találták fel.

Így szinte minden nyugati országban ott a nagy kérdés: honnan lesz elég orvos és szakdolgozó?

Ha például Amerikában ma valaki 50 évesen megbetegszik, akkor egyre nehezebben jut jó ellátáshoz – vagy mert nincs elég orvos, vagy mert nagyon drága. Ezért aztán lassabban jut vissza a munkaerőpiacra is, amit már a gazdaság is megérez. Így a Harvard Egyetemen kidolgozták a tudatos egészségkultúra koncepcióját. Ennek lényege, hogy minden cég vastagon benne van az egészségügyben, mert a működése meghatározza a vásárlók és a munkavállalók egészségének alakulását. Az emberek egészsége pedig visszahat a cég működőképességére és nyereségére is.

A tudatos egészség kultúrájának négy pillére van. Az első a vásárlók egészsége: azaz, hogy a cég által árult termék vagy szolgáltatás építi-e vagy rombolja-e az egészséget. A második pillér a dolgozói egészség: azaz a munkakörnyezet, a céges kultúra, a javadalmazási csomag, a biztosítás milyen hatással van a munkatársak életére. A harmadik a lokális közösség egészsége, vagyis mit tesz a vállalat annak a környéknek az egészségéért, ahol az irodája, boltja, gyára van. Végül a negyedik a környezet egészsége, vagyis hogy a cég tevékenysége fenntartható-e vagy sem, és mit tesz ökológiai lábnyoma csökkentéséért.

Személyes felelősség

A vállalatokhoz hasonlóan az egyes egyéneknek is el kellene kezdeniük stratégiailag gondolkodni az egészségükről, kialakítva a tudatos egészség koncepcióját. Ennek lényege olyan környezet kialakítása, ahol a legegyszerűbb döntés a legegészségesebb.

E koncepciónak is négy alappillére van.

1. Az első a saját egészségünk, azaz hogy megteszünk-e mindent a megőrzéséért. Például a hűtőnkben csak egészséges élelmiszereket tárolunk-e, tudva, hogy fáradtan úgysem tudunk majd dönteni, és így előre elkerüljük a kísértést.

2. A második pillér a családunk egészsége, vagyis hogy megteszünk-e mindent, hogy a gyerekeink, a szüleink vagy a párunk megőrizzék az egészségüket.

3. A harmadik a szomszéd egészsége: égetjük-e az avart, dohányzunk-e a teraszon, miközben ő is kint van stb.

4. Végül fontos a környezet egészsége is: mekkora a személyes ökológiai lábnyomunk, megteszünk-e mindent a fenntarthatóságért és a környezet védelméért.

Ha mindannyian így gondolkodnánk az egészségről, könnyebben hozhatnánk egészséges döntéseket az életünk valamennyi helyszínén – és ennek köszönhetően tovább élhetnénk egészségben.

szerző: Dr. Márky Ádám életmódorvostan szakorvos

A teljes cikk a HVG Extra Business friss lapszámában olvasható (2019/1.).

Találkozzon május 21-án Ádámmal és további szakértő előadóinkkal az Egészségtudatos Munkahely Konferencián, ahol az egyéni és vállalati egészségfejlesztés fontosságáról beszélünk majd, többek között az MKB Bank, a Vodafone és a MOL esettanulmányai tükrében. 



Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Szemináriumok & Konferenciák közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hat halott Fegyverneknél: fotók jöttek a 4-es úton történt tragédiáról

Hat halott Fegyverneknél: fotók jöttek a 4-es úton történt tragédiáról

Meghalt 15 rab egy brazil börtönben kitört zavargás során

Meghalt 15 rab egy brazil börtönben kitört zavargás során

LMP: "Számunkra tragédia, siralom, halál, vérhányás"

LMP: "Számunkra tragédia, siralom, halál, vérhányás"

Megfejthették a rejtélyt: egy 780 km átmérőjű bolygóval ütközhetett a Hold

Megfejthették a rejtélyt: egy 780 km átmérőjű bolygóval ütközhetett a Hold

Clint Eastwood megfilmesíti az atlantai olimpia pokolgépes drámáját

Clint Eastwood megfilmesíti az atlantai olimpia pokolgépes drámáját