Izrael napi tízórás humanitárius szünetet tart a Gázai övezetben
A szünet célja, hogy elősegítse az élelmiszer és a gyógyszer biztonságos eljuttatását a rászoruló civilekhez.
A szünet célja, hogy elősegítse az élelmiszer és a gyógyszer biztonságos eljuttatását a rászoruló civilekhez.
Etikai és jogi kérdéseket is felvet a gondolat, hogy humanoid robotokat küldjön egy hadsereg a harctérre. Kínai szakemberek szerint Asimov robotika törvényeit is felül kellene vizsgálni.
Aser Benjámin önkéntesként harcolt az ukránok egyik elit alakulatában és alig néhány nappal a 21. születésnapja után vesztette életét.
Az izraeli légicsapások egy névtelenséget kérő Hamász-forrás szerint teljesen szétverték a terrorszervezetet, és mostanra nincs senki, aki újra tudná azt szervezni.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
Amennyiben a parlament megszavazza, Ukrajna csatlakozhat Lengyelországhoz és a balti államokhoz.
Mindeközben Donald Trump szerint akár már a következő héten megállapodás születhet a tűzszünetről.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Egyelőre nem világos, hogy a bombázások következtében szabadulhatott-e ki radioaktív anyag.
Megölték a Forradalmi Gárda két másik parancsnokát is, Behnam Csahrijarit és Aminpur Dzsudakit is.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Az énekesnő sminkelés közben elmélkedett háborúról, félelemről és összefogásról, szóba került Ukrajna és a Tisza Párt is.
Az IDF ezen felül legfeljebb plusz egy héttel számol. Eközben a légicsapások mellett Izrael-barát hackerek Irán bankrendszerének jelentős részét is megbénították.
Az IDF éjszakai csapására hajnalban válaszolt Irán, Tel-Avivban és Haifában is többen megsebesültek.
Mintegy százötven-kétszázezer izraeli rekedt külföldön, miközben a hatóságok azt sem tanácsolják, hogy a szárazföldi határátkelőkön át próbáljanak hazajutni.
Az amerikaiak és az izraeliek is úgy gondolják, hogy a konfliktust nem lehet néhány nap alatt lerendezni, a legoptimistább becslések szerint is hetekig eltarthat.
Amerikai támaszpontokat is készek megtámadni, ha Washington segít Izraelnek.
Az Izrael által indított pénteki támadásban több katonai vezető életét vesztette, szombaton újabb neveket közöltek.
Csak rossz zsaru-jó zsaru trükköt játszik az izraeli miniszterelnök és Donald Trump? Lángba borul a Közel-Kelet, vagy biztonságosabb hellyé válik a világ? Hogyan dőlnek össze pillanatok alatt stabilnak látszó rezsimek? Az izraeli-iráni háború utáni forgatókönyveket latolgatja az Economist, a Financial Times, a Washington Post, a WSJ, a Die Zeit, a Spiegel, a New York Times és a legjelesebb külpolitikai elemzők.
Nem kell nukleáris szennyezéstől tartani Irán szerint az Izrael által indított támadások következményeként. Az IDF újabb iráni katonai vezetőket ölt meg, és az atomtudós, valamint civil áldozatok száma is egyre nő. Teherán kemény választ adott szombatra virradóra, több száz drónt és rakétát küldött Izrael felé, és bár ezek többségét az izraeli légvédelem ártalmatlanította, szombaton már halálos áldozatokról és több tucatnyi sérültről adtak hírt.