Oroszország Ukrajnán túl Európában is harci cselekményeket végez, de a nyílt sisakos háború helyett a kontinensen hibrid hadviselést folytat: hackertámadások és választások befolyásolása mellett szabotázsakciókkal igyekszik fontos infrastrukturális létesítményeket rongálni, és általánosságban zavart okozni. Ez nem újdonság, az viszont igen, hogy a szabotázsakciók száma az év első öt hónapjában látványosan visszaesett.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) listát vezet azokról a támadásokról, melyeket energia-, kommunikációs, közlekedési, katonai, vízi és tenger alatti célpontok elleni követnek el Európában, erős gyanú szerint orosz megrendelésre. Idén január-májusban 11 ilyen hibrid incidenst jegyeztek fel, ami időarányosan csökkenést jelent 2024-hez képest.
A teljes tavalyi év során, a 2023-as eseteket csaknem megnégyszerezve, több mint 30 ilyen támadás történt, az egyszerűbb gyújtogatásoktól és robbantásoktól az olyan bonyolult akciókig, mint a tenger alatti kábelek elvágása. (Az orosz kormány szerint az, hogy európai szabotázsakciókat rendelnek meg, természetesen alaptalan vádaskodás.) A felfokozott helyzetről akkor itt írtunk bővebben:
Nem ma kezdték
Orosz ügynökök már az 1960-as években elkövettek szabotázsakciókat ellenséges országokban, a közelmúltban pedig a Krím annektálása és a 2014-es kelet-ukrajnai háború kezdete után intéztek támadásokat olyan európai országok lőszergyárai és fegyverkereskedői ellen, melyek Ukrajnát támogatták. Ezek gondosan megtervezett akciók voltak, melyeket magasan képzett ügynökök követtek el – nem úgy, mint a mostani szabotázshullámban.
