Medián: Ami az anyagiakat illeti, derűlátóbbak lettek az ellenzéki szavazók, de a kormánypártiak még jobban
Az ország gazdasági helyzetét is derűlátóbban ítélik meg, de még minden többségben vannak azok, akik nem várnak javulást.
Az ország gazdasági helyzetét is derűlátóbban ítélik meg, de még minden többségben vannak azok, akik nem várnak javulást.
Alig különböztethetők meg egymástól az ellenzéki pártok gazdasági üzenetei, holott mindegyik azt szeretné elérni, hogy a válságos évektől szabadulni vágyó, az ország és saját háztartásuk helyzetét borúsan látó szavazók éppen őt válasszák a júniusi kettős voksoláson.
A G7 gyűjtése szerint a magyar háztartások 4 százalékánál ki van építve a napelem.
Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.
Az egész EU-ra kiterjedő háztartási vagyonfelmérés friss adatai alapján a magyarok nettó átlagvagyona a sor végén kullog. A legfelső 10 százalékba tartozó magyarok átlagvagyona családonként megközelítette a 190 millió forintot, míg a legszegényebbeké 2 millió forint alatt volt. Ha ingatlanról vagy kötvényről van viszont szó, ott vagyunk a top 5-ben.
Az Eurostat most tette közzé a 2020-as adatokat, és nem hízelgőek.
Negatív csúcsokat döntő árfolyamváltozással reagált a forint a nemzetközi környezet zavaraira, azaz a piaci szereplők nem méltányolták a nemzeti bank eddigi kamatemeléseit.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
Főként három dologról van szó, és mind komoly szereppel bír.
A legfrissebb statisztikai adatok szerint kisebb a különbség az eltérő társadalmi rétegek háztartásainak felszereltsége között, mint ahogy arra a jövedelmi viszonyaik alapján számítani lehet.
De maga a főzés is az energiafelhasználás majdnem 5 százalékát teszi ki.
A visszaesés a jövedelmek csökkenése miatt következhetett be, miután rengeteg ember elvesztette a munkáját. Az Intrum elemzése szerint az április havi GDP is hatalmasat zuhant.
A legtöbb magyar családi ház hőszigetelése nem megfelelő, és ez a klímaváltozáshoz is jelentősen hozzátesz. A jövő évtől az Európai Unióban építeni és eladni sem lehet majd csak legalább nulla energiaigényű épületet.
Egy felmérésből az is kiderül, hogy a 30 és 59 év közötti magyarok átlagosan 83 négyzetméteres ingatlanban élnek.
Miként próbálják kivédeni a háztartások az 1980-as évek áremelkedéseit, amelyek azzal kezdődtek, hogy 1979-ben 5,40 lett a 3,60-as kenyér ára? Ezt kísérelte meg felderíteni az Országos Piackutató Intézet 1984 nyarán végzett vizsgálata. A kutatás eredményeit akkor a HVG közölte, ezek alapján mindenki eldöntheti, mennyire hasonlít mostani élete (vagy családjáé) ahhoz, amilyen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében volt. Ez történt 35 évvel ezelőtt – időutazás a HVG-vel.
Kábelhiba miatt jelenleg több ezer háztartásban szünetel az áramszolgáltatás Zalaegerszegen, de az E.On szakemberei már megkezdték a hiba behatárolását.
Vajon ruhára, egészségügyre vagy rekreációra költ többet egy átlagos magyar család? Most minden kiderült az Eurostat adataiból.
Évtizedes javulás után már második éve nő a szegénység által fenyegetett magyarok aránya. Az időseknél drámai a romlás.
A gazdasági és a szociális szempontok számítanak.