Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Új összeállítást közölt a 2017-es adatok alapján az Eurostat, mégpedig arról, hogy egyes országok háztartásai mire költik a pénzüket. Amennyiben az uniós egészét nézzük, úgy azt látjuk, hogy a háztartásra megy a legtöbb pénz: a rezsire a kiadásaik 24,2 százalékát költik a családok, miközben a következő szereplőre, az utazásra mindössze 13 százalékot.
Az ételek és az alkoholmentes italok az összkiadások 12,2, egyéb termékek és szolgáltatások 11,4 százalékát viszik el, de a hotelekben is az éttermekben is elköltik az uniós háztartások a kiadásaik 8,8 százalékát. Rekreációra és kultúrára 8,5, bútorokra és egyéb háztartási eszközökre 5,5, ruházatra és cipőkre 4,9, egészségügyre 4, alkoholos italokra és dohányra 3,8, míg kommunikációra 2,5 százalék jut. Rossz hír, de a lista végén az oktatás található, arra az uniós polgárok kiadásaiknak mindössze 1,1 százalékát költik.
Persze ahány ország, annyi szokás, így például a magyar háztartásoknál így néz ki ugyanez a mix:
- háztartás, rezsi: 18,8 %
- étel, alkoholmentes ital: 18,2 %
- utazás: 13,2 %
- étterem, hotel: 9,2 %
- egyéb termékek és szolgáltatások: 8,4 %
- alkohol és dohány: 7,4 %
- rekreáció és kultúra: 7,2 %
- bútorok és egyéb háztartási eszközök: 4,4 %
- egészségügy: 4,2 %
- ruházat és cipő: 3,8 %
- kommunikáció 3,6 %
- oktatás: 1,6 %
Mindezt azt is jelenti, hogy a magyar családok az uniós átlaghoz képest fizetésüknek kevesebb százalékát költik a rezsire és ruhára ám ételre, alkoholra, dohányra jóval többet. Élelmiszerre például csak a bolgárok (19,2 százalék), az észtek (20,3 százalék), a litvánok (21,6 százalék) és a románok (27,8 százalék) költenek többet arányaiban, míg az alkoholnál és a ciginél mindössze a lettek (7,9 százalék), a csehek (8 százalék), az észtek (8,1 százalék) és a luxemburgiak (8,3 százalék).
A rezsinél viszont pont fordított a helyzet, ott csak a portugálok (18,3 százalék), az észtek (17,6 százalék), a ciprusiak (15,4 százalék), a litvánok (14,8 százalék) és a máltaiak (10,3 százalék) költenek kevesebbet. És azt tudta, hogy a hitelt mire költi a magyar? Ide kattintva megtudhatja!
Az oktatás nálunk is az utolsó helyen található, igaz az EU-s átlagnál fél százalékkal több megy erre a célra. Erre egyébként Cipruson költik a legtöbbet a háztartások, mégpedig a kiadásaik 2,6 százalékát. Vannak egyéb érdekes statisztikák is: a máltaiak például a kiadásaik több mint ötödét éttermekben és hotelekben költik el, míg a portugálok, a hollandok és a németek – bármekkora sörivó hírében állnak is – mindössze 3,2 százalékot költenek alkoholra. Persze arról se feledkezzünk meg, hogy az a német 3,2 százalék pénzben kifejezve több mint a magyar 7,4 százalék.
A rekreáció és kultúra főleg az északi népeknél megy nagyon, hiszen így néz ki az élmezőny: Dánia (11,5 százalék), Norvégia (11,5 százalék), Izland (11,2 százalék), Svédország (11 százalék) és Finnország (10,5 százalék).
