Hol volt már a 3,60-as kenyér! 35 éve így élt együtt az ország az elszabaduló drágulással
5 perc
2019.09.26. 12:00
Miként próbálják kivédeni a háztartások az 1980-as évek áremelkedéseit, amelyek azzal kezdődtek, hogy 1979-ben 5,40 lett a 3,60-as kenyér ára? Ezt kísérelte meg felderíteni az Országos Piackutató Intézet 1984 nyarán végzett vizsgálata. A kutatás eredményeit akkor a HVG közölte, ezek alapján mindenki eldöntheti, mennyire hasonlít mostani élete (vagy családjáé) ahhoz, amilyen a Kádár-rendszer utolsó évtizedében volt. Ez történt 35 évvel ezelőtt – időutazás a HVG-vel.
A megkérdezett 1266 háztartás válaszai alátámasztották azt a tapasztalatot, hogy az egyre emelkedő árak nem egyforma megterhelést rónak a különböző anyagi helyzetben élő emberekre. De ugyanígy bizonyítják azt is, hogy a megélhetési költségek növekedése a régebben megszokottól eltérő viselkedési formákat, gazdálkodási törekvéseket vált ki az egyes háztartásokban. Ki így, ki úgy, saját igényei és lehetőségei szerint alkalmazkodik, illetve kell hogy alkalmazkodjon változó környezetéhez (borítóképünkön egy hordár 1985-ben, a Fortepan gyűjteményéből, Vészi Ágnes adománya).
A nehezebbé váló gazdasági körülmények elviselésének két lehetősége van: a családok vagy rákényszerülnek a spórolósabb, az eddiginél beosztóbb gazdálkodásra, vagy a spórolás helyett több bevételi forrást keresnek maguknak, amelyekkel kiegyenlíthetik pluszkiadásaikat. Természetesen vannak olyan családok is, amelyek már elért megélhetési szintjükön, korábbi életvitelükön, esetleg objektív okok vagy saját szubjektív megítélésük miatt, nem változtatnak.
Margaret Thatcher brit miniszterelnök, a Vaslady 1984-es, később is sokat emlegetett budapesti látogatásán személyesen is meggyőződhetett arról, mi mennyibe kerül egy budapesti piacon: