Ebben a magyar nagyvárosban már minden második lakás légkondis

A forró napok gyakoribbá válásával robbanásszerűen nőtt a magyar lakóingatlanok klímaellátottsága. A készülékek legfeljebb az infláció mértékével drágultak, a beszerelés azonban egyre költségesebb. Hol magasabb a klímás lakások aránya, mint Budapesten? Milyen tünetei vannak a „beteg épület szindrómának”? Milyen új technológiák hódítanak?

Ebben a magyar nagyvárosban már minden második lakás légkondis

A 2022-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a légkondicionálóval felszerelt lakások száma: a 4,6 millió közül már körülbelül 1,2 millióban volt valamilyen klímaberendezés, ami országos szinten 27 százalékos arány. 2010-ben még csupán a lakások 4 százalékában volt légkondicionáló, ez 2020-ra 14 százalékra nőtt, a legfrissebb KSH-adatok tehát közel kétszeres növekedést jeleznek alig két év alatt.

A folyamatot több tényező gyorsította: az éghajlatváltozásból fakadó gyakoribb és tartósabb nyári hőhullámok, a Covid-járvány alatti otthonlét miatt növekvő komfortigény és az otthonfelújítási támogatások. Volt olyan program, ahol a költségek felét is vissza lehetett igényelni. A napelemek ugrásszerű terjedése is közrejátszott abban, hogy egyre költséghatékonyabb megoldásnak számít a légkondicionáló, főleg nyáron, amikor sok áramot termelnek a háztartási kiserőművek, amiből még a nagyfogyasztónak számító hűtő-fűtőket is szinte ingyen lehet napsütéses időben működtetni.

Egy 2024 tavaszán publikált reprezentatív felmérés már 33 százalékosra tette a klímakészülékek elterjedésének arányát itthon, vagyis a népszámlálás óta eltelt két évben is erőteljesen nőtt a számuk.