Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
3832 milliárd forint volt az államháztartás hiánya 2020-ban – derül ki a jegybank által közzétett előzetes adatokból. A hiány nagy része, 2114 milliárd forint (ez a GDP 15,8 százalékának megfelelő összeg) az utolsó negyedévben jött össze. Illetve persze nem csak úgy összejött, 2154 milliárd forintot a kormány hozott össze, mivel a járvány-válságban sem tekintette el az elmúlt években már bevett szokássá vált év végi pénzszórástól. A helyi önkormányzatok 23 milliárd forintos hiányt csináltak az utolsó negyedévben, a társadalombiztosítási alapok (nyugdíj és egészségügy) pedig 64 milliárd forintos pluszt.
A hatalmas év végi hiánynak, illetve a gazdasági válság miatt a GDP zsugorodásának köszönhetően az államadósság kilőtt, év végén 38 368 milliárd forint volt, vagyis a GDP 81 százaléka.
Ez azt jelenti, hogy egy csapásra eltűnt az összes államadósság-csökkentés, amit a Fidesz-kormányok elértek. Bár tegyük hozzá, jelentős adósságcsökkentésről az elmúlt években nem volt szó, a kormány mindössze alacsonyan tartotta az éves hiányokat, miközben a GDP évi 4-5 százalékokkal nőtt, így lassacskán kinövögette az adósságot. Eközben az uniós tagállamok úgy harmada nemhogy nullszaldós, de pluszos költségvetést vitt.
A háztartások pénzügyi számlás adatai jól jelzik, hogy év végén már ismét érzékeltette hatását a járvány és a válság – a háztartások egyszerre spóroltak és eladósodtak. Az adatok jól illeszkednek ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom (vagyis áttételesen a háztartások fogyasztása) pocsékul alakult decemberben.
A háztartások a negyedik negyedévet 1037 milliárdos (a GDP 7,8 százaléka) pluszban zárták. A pénzügyi eszközök állománya így év végén elérte a GDP 139,5 százalékát, miközben a tartozások csak a GDP 24,4 százalékát.
A háztartások pénzügyi eszközei közül jelentősen nőtt a készpénz, a folyószámla betétek, a lekötött betétek állománya – vagyis
a lakosság nem költekezett, inkább a párnacihában és a bankban spájzolta a pénzét,
ami válságban racionális döntés. A háztartások pénzügyi eszközeinek értéke 2020 végére valamelyest meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, ezen belül a készpénz- és a betétállomány a 18 ezer milliárd forintot (a 2019 végi 60,6, illetve 15,6 ezer milliárd forintról).
A spórolással párhuzamosan jelentősen nőtt a háztartások hitelállománya az év végén.
A háztartások hitelállománya 2020 végén 9,9 ezer milliárd forinton állt (2019 végén 8,7 ezer milliárd volt).
A kormány (elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter) a megtévesztően kedvező munkaerőpiaci adatokat hangsúlyozva igyekszik olyan képet festeni, mintha minden rendben lenne – a fokozódó eladósodás ugyanakkor nem erre utal. Egyébként a jegybank a válságkezelés „sikerességét” elemző gyorsjelentésében a fundamentumok közt sorolta, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hitelezés jelentősen bővült. Ez annyiban valóban pozitívum, hogy a lakosság és a cégek legalább hitelhez jutnak a válságban. A két szektor közt egyébként van átfolyás, sok bajba jutott kisvállalkozó próbálja lakossági hitelekkel (akár babaváró kölcsönnel) víz felett tartani vállalkozását.
A jegybank adatai szerint a negyedik negyedévben jelentősen bővült a hosszú lejáratú, forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya. A forint ingatlanhitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. A háztartások egyéb kötelezettségei számottevően nőttek.
