A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Ismét rekorderré vált a forint,
hétfőn és kedden egymás után döntötte meg egyéni negatív csúcsait a magyar fizetőeszköz. Bár a Magyar Nemzeti Bank honlapján 369,86 forintos hivatalos euróárfolyam szerepelt, kedden napközben 372-nél is járt a jegyzés, egy dollárért pedig 330 forintot kellett adni (cikkünk megjelenésekor az MNB-s árfolyam 368, illetve 328 volt).
De egyéb furcsaságokat is tartogatott az MNB nyitóoldala: e szerint az alapkamat 2,1 százalék, holott az elveszítette irányadó jellegét, helyét az egyhetes betét rátája vette át, amely viszont múlt csütörtök óta 2,5 százalék. Az infláció pedig 6,5, ami eleve rossz viccként hat a célként megjelölt 3 plusz-mínusz 1 százalék mellett, és önmagában is kétségeket ébreszt az alapkamat hitelessége iránt. Mindezek üzenete nagyjából ez: ha valóban harcba indult is a jegybank az infláció ellen, legfeljebb a gyalogságot vetette be.
Nagynak érzi az inflációt? Fontos tudnia, hogy ettől még nagyobb lehet
Amíg a munkanélküliségnél vagy a gazdasági növekedésnél csak a népszerűségre hajtó politikusoknak fontos az, hogy mit éreznek az emberek, az inflációt még jobban gerjesztheti az, ha sokan tényleg durvának érzik az áremelkedést, ahogy az is, ha továbbra is nagy drágulást várnak. Az inflációérzékelés és az inflációs várakozás egészen más, mint maga az infláció, és gyakran még fontosabbak is.
