Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Jócskán túlszárnyalva a várakozásokat 17,5-ről 25 százalékra emelte az irányadó kamatszintet havi kamatdöntő ülésén Törökország központi bankja. Az előzetes várakozások ennél alacsonyabb, 20 százalékos kamatszintről szóltak a döntés eredményeként. Ez önmagában is rendkívül magas lett volna, és jól mutatja az országban elharapódzó inflációt és a fizetőeszköz ingatagságát.
A Hafize Gaye Erkan által vezetett bank nemrég emelte meg a korábbi 22,3-ról 58 százalékra az év végi inflációs előrejelzését, a mostani kamatdöntést kísérő közlemény szerint most is így látják a helyzetet. A csúcs 82 százalék volt 2022 októberében, amit mérséklődés követetett, de a júniusi 38-ról júliusra 48 százalékosra gyorsult a drágulás üteme, így a jegybank mostani iránymutatásában is a 60 százalékot súroló értéket tartja valószínűnek év végére. A hajtóerő Törökországban is hasonló, mint az inflációval küzdő többi országban, belső kereslet, adók által felhajtott árak, amelyeket a jegybanki közlemény szerint tovább súlyosbítanak a vártnál magasabb energiahordozó költségek.
A döntéshozó tanács egyúttal azt is bejelentette, hogy folytatja a szigorítást mindaddig, ameddig nem látja, hogy középtávon elérhető az 5 százalékos inflációs cél.
Ennek része, hogy a kamatokon túl a devizapiacon is aktív lesz a jegybank, lévén nagy nyomás alatt van a török a pénz. A líra a kamatdöntést megelőzően történelmi mélypontokon kereskedett, a 750 bázispontos emelés bejelentésére 5 százalékkal tudott egyből erősödni a dollárral szemben 26,40 körüli szintekre.
A Reuters kiemeli, hogy a júniusban – Recep Tayyip Erdogan újraválasztását követően – kinevezett Hafize Gaye Erkan mellett három új tag is szavazott ezúttal a török döntéshozó testületben, amitől a piacok egy hagyományosabb, szigorúbb politikát várnak.
A korábbiakban komoly széttartás volt jellemző a gazdasági folyamatok és a politikai szándékok között, lévén a jegybank igyekezett megfelelni Recep Tayyip Erdoğan elnök gazdaságélénkítő elvárásainak. Ez azt jelentette, hogy laza feltételeket szabott dacára a célnál jóval magasabb inflációnak és a súlyosan gyengülő lírának.
A CNBC által idézett szakértők szerint a beállni látszó fordulatnak pozitív üzente van a piacok felé. Méltán lehet az a befektetői benyomás, hogy ha megkésve is, de a török központi bank visszatér egy ortodox pályára, és érdemben kezeli a török gazdaság egyensúlytalanságait.
Liam Peach, a Capital Economics elemzője szerint ezért az sem elképzelhetetlen, hogy akár 30 százalékig is emelkedhet a következő hónapokban a jegybanki irányadó kamat Törökországban.
Egyúttal az is kérdés, hogy Erdoğan mennyire lesz elégedett ezzel a jelentős váltással az amerikai bankrendszerből érkező Erkan által vezetett banknál. Peach szerint távolról sem lehet kizárni, hogy ez, az elnök által korábban megfogalmazott igényekkel szöges ellentétben meghozott döntés igen rövidre vágja Erkan jegybankelnöki pályafutását.
