Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Reagált a kormány is arra, hogy 15 éve nem látott rekordszintre nőtt az infláció februárban, a Magyar Nemzeti Bank pedig a 9,8 százalékos éves inflációt sem tartja kizártnak. A Pénzügyminisztérium közleményt adott ki arról, hogy egész Európában magas az infláció – azt szemérmesen elhallgatták, hogy a mienknél azért csak öt országban magasabb –, és ezért ők „megvédik a családokat az áremelkedés hatásaitól”.
A megvédés egyrészt azt jelenti, hogy marad a benzinár maximálása, az élelmiszerár rögzítése a 2021. október 15-ei szinten, a kamatstop, és nem törlik el a rezsicsökkentést sem – mivel ezekről kész jogszabály van, nagy újdonság a bejelentésben nincsen. Arról is írtak, hogy a béremelések, a családi adóvisszatérítés, a 25 éven alattiak adómentessége és a 13. havi nyugdíj visszaépítése „az áremelkedéssel szemben segítséget jelent”, más kérdés, hogy ezeknek is komoly szerepük van az árak felhajtásában. És azt is közölték:
már júniusban nyugdíjkiegészítés jöhet.
A nyugdíjak ugyanis csak 5 százalékkal emelkedtek januártól, mert a 2022-es költségvetés elfogadásakor ekkora inflációval számoltak, mostanra viszont látszik, hogy ez egy teljesen irreálisan alacsony várakozás, az infláció januárban 7,9, februárban 8,3 százalékos volt – nyugdíjas infláció januárban 7,4, februárban 7,8 százalékos – és nincs jele annak, hogy egyhamar csökkenne. A szabály az, hogy ha az infláció magasabb, mint amekkora a nyugdíjemelés volt, akkor novemberben nyugdíjkiegészítés jár, vagyis annyi pénzt adnak a nyugdíjasoknak, mint ha már januártól annyival nőttek volna a nyugdíjak, mint amekkora az infláció volt. Most ezt előrehozhatják júniusra, majd ha még annál is nagyobb volna az infláció, akkor novemberben másodszor is kiegészíthetik a nyugdíjakat.
