Novemberre csökkenhet tíz százalék alá az infláció a Bankholding elemzői szerint
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
Az inflációt is jóval magasabbnak érezzük azoknál a számoknál, mint amiket a KSH kommunikál.
Túlélőtervet készít a főváros, most nyárra vizionálnak lehetséges csődöt. Állításuk szerint a kormány meghallgatja őket – kapnak kávét és vizet is – viszont ezen túl nem csinál semmit, csupán tartja a markát a szolidaritási- és iparűzési adókért, így egyedül készülnek a túlélésre.
Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor – utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.
A vicc mellett egy komolya(bba)n vehető javaslat is elfért.
A fedél nélkülieknek az élelmiszerinfláció, a segítőszervezeteknek pedig a rezsiárak emelkedése jelentette a legnagyobb problémát az elmúlt egy évben – derül ki a Menhely Alapítvány felméréséből. Miközben a legnehezebb élethelyzetben lévők számára gyakorlatilag semmilyen állami segítség nem jut, a hajléktalanellátó szervezeteket a bezárás szélére taszította a rezsicsökkentés eltörlése.
Kiemelkedően a magyarországi a legnagyobb infláció az egész Európai Unióban.
Azonban az év első felére még Jelasity Radován sem várja az infláció jelentős csökkenését. Szerinte azonban később felgyorsulhat a csökkenés, év végére pedig akár meglehet a kormány által hangoztatott egy számjegyű infláció is.
Eredetileg a megélhetési költségek miatt vonultak utcára a cseh fővárosban, de most már a NATO-ból is kiléptetnék az országot.
Az amerikaiak szankciókat jelentettek be a Nemzetközi Beruházási Bankkal és vezetőivel szemben, mire a magyar kormány sietve kihátrált a bankból; alig csökkent az infláció; átírják a paksi bővítés szerződését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
Márciusban héthavi mélyponton volt az infláció Németországban.
Ha valaki szeretne egy kis optimizmust, forduljon nyugodtan a gazdaságfejlesztési miniszterhez, szerinte már most látszik, hogy „eredményes a szankciós infláció elleni vakcina”.
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
10 év után távozott Kuroda Haruhiko, aki óriási fordulatot ígért a japán betegségtől, a deflációtól szenvedő japán gazdaságnak, de nem ért el átütő sikert, ezért most utódjára , a 71 éves Ueda Kazuóra vár a feladat, hogy megoldja a világ harmadik legnagyobb gazdaságának pénzügyi gondjait.
Egy kicsit nőni fog a magyar gazdaság idén, bár nem annyira, mint az EU legtöbb országában. Az inflációnk bezzeg éllovas lesz az unióban, és globálisan is épp csak kicsúszik a top 10-ből – áll a Nemzetközi Valutaalap friss előrejelzésében.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
Az átlagosan 10 százalék körüli, valójában összetetten sávos béremelés kevés, a fiókbezárások és leépítések pedig elbizonytalanítják a dolgozókat, akik tömegével mondanak fel a Postánál.