A gazdaság alig fog növekedni idén, ha egyáltalán nő, az infláció még sokáig nagyon magas marad – számolnak a CIB friss előrejelzésében. Az infláció ugyan szerintük is 10 százalék alatt lehet az év végére, de komoly a kockázat, hogy 2024 végéig nem esik le 4 százalék alá.
A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
Az élelmiszerek drágulása befékezett 40 százalék alá, így már csak kicsit rosszabb, mint 1995-ben volt, a gáz árának emelése a helyettesítő termékekét is megdobta, és egyre több szolgáltatásért kell sokkal többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós cikkek árának változásában lehet látni némi jó hírt.
Változatlanul nagyon magas a magyar infláció, és még márciushoz képest is tovább nőttek az árak. Apró jó hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése havi szinten véget ért.
A parlament költségvetési bizottsága előtt számolt be a gazdaságfejlesztési miniszter a terveiről.
Tombol a strandinfláció.
A rendszer elvileg július elsejével indul és olyan termékek árai lesznek benne, mint a sertéscomb, fehér kenyér, trappista tömbsajt, virsli vagy margarin.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint azonnal minimum ötszázalékos, visszamenőleges, évközi emelésre van szükség. A kormány egyelőre nem reagált a szervezet megkeresésére.
Az ellenzéki párt elsősorban a vidékiekben akarja tudatosítani, hogy van az Orbán-kormánynak van alternatívája.
Szinte mindenből kevesebbet vásárol a magyar, amin vélhetően a kormány által előírt kötelező akciózás sem fog segíteni. A fő ok persze az árak elszállása, ám a rekordmagas infláció egyben lehetőséget is nyújt a kormánynak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A kormányzati intézkedések visszafogják a háztartások fogyasztását, az inflációt pedig növelik – ezt az eredményt dobta a Pénzügyminisztérium előrejelzési modellje. A kormány célja a gazdasági növekedés erősítése a beruházások támogatásán keresztül. Az államháztartás már most pocsék helyzetben van, a Fidesz által kialakított adó- és nyugdíjrendszerben a lehető legrosszabb csillagállás valósult meg: magas az infláció, magasak a kamatok, de lassú a gazdasági növekedés.
Egyre nagyobb a fogyasztók bizonytalansága, az ár-érték arány sokkal fontosabbá vált, és most már csak a nyugdíjasok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, mindenki más szinte azonnal eldobja a márkahűséget, ha egy jobb ajánlatot talál – erre jutottak, amikor megmérték, hogyan változtatta meg a nagy infláció a vásárlási szokásokat.
Az állami ingyenhitelek megmentik a vállalkozásokat, így erős marad a kínálati oldal, ami szükséges ahhoz, hogy az infláció csökkenjen.
Egy éve még nulla volt a kamatláb, amelyet szerdai döntésével most 5,25–5,5 százalékos sávba emelhet az amerikai jegybank szerepét betöltő testület. Az ok az infláció, de a következmény drámai lehet mind az USA, mind a globális gazdaság számára.
Egy éven belül ez második rendkívüli béremelés a cégnél.
Egy friss kutatás szerint a magyarok 40 százaléka úgy számol, csak 65 és 69 éves kora között mehet nyugdíjba a romló gazdasági kilátások miatt.
Semmi nem drágult jobban a tankönyvnél Magyarországon, még a vöröshagyma sem, ellenben a régi lakások biztosítása jó sokat vesztett az értékéből. Elkértük a több, mint 900 termékből álló listát, amelyből kiszámolták, hogyan jött ki a 25,2 százalékos infláció.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.
Az emberek harmada vásárol csak ugyanannyit, mint egy éve.
A neves amerikai humoristának Cseh Katalin volt a vendége.
