Annyira gyorsan nőnek az élelmiszerárak, hogy a német Aldi és Lidl már meg sem próbálja követni őket katalógusában
Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.
Mire kinyomtatnák, már el is évülne, így inkább csak annyit írnak oda a termékekhez, hogy napi ármeghatározás lesz érvényben.
Újra győzött a Fidesz-KDNP, jön az ötödik Orbán-kormány, ami viszont elképesztően hálátlan helyzetben állhat neki a gazdaság gatyába rázásának, és ezért nem kis mértékben a negyedik Orbán-kormányt okolhatja. Folytatódhat az ujjal mutogatás Brüsszel irányába is, miután Ursula von der Leyen bejelentette: az EU megindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A héten kétszer is durván beszakadt a forint, de az éves infláció szerencsére csak 8,5 százalék lett, ennek most örülni kell. Németország egyre közelebb csúszik a recesszióhoz, a bolygó klímája meg a 3 Celsius fokos felmelegedéshez. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A gyors növekedés és magas infláció miatt az államadósság és az államháztartási deficit is szebben mutat, csakhogy az infláció egyik oka épp a laza költségvetés.
Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
Orbán Viktornak még soha nem kellett ilyen nehéz körülmények közt kormányt alakítania és kormányoznia. A helyzetet nehezíti, hogy elődje, Orbán Viktor sok problémát nem oldott meg, pedig a békeévekben lett volna lehetőség. Sőt a választási győzelem érdekében Orbán Viktor újabb problémákat termelt, amiket most utódjának, Orbán Viktornak kell rendbe tennie.
A Kopint-Tárki szerint kisebb lesz a növekedés.
Kicsivel nőtt a magyar termékek aránya a hazai boltokban, ám a drágulás miatt ez könnyen visszafordulhat – derült ki a Hússzövetség húsvéti sajtótájékoztatóján.
Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja rekordinflációt eredményezett Törökországban, ezért sem véletlen, hogy Erdogan török elnök közvetíteni próbál, hogy legyen minél előbb béke.
Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
Az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb GDP-növekedést valószínűsített Varga Mihály 2022-re a Figyelőnek adott interjújában, az inflációs becslésre pedig nem mondott számot.
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
A hatósági árak ellenére például az üzemanyagon sokan próbálnak spórolni.
Elfelejthetjük a korábban várt 5 százalék körüli GDP-növekedést, az infláció 9 százalékosra ugorhat – számol a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Mégis kéri a magyar kormány az uniós hitelt, amiről tavaly még lemondott volna; azon dolgozik az EU, hogyan lehetne megszüntetni az orosz energiafüggőséget; sokkal nagyobb inflációt vár az MNB, mint amit eddig prognosztizált. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
De ez csak akkor van így, ha a kérdező szóba hozza a témát. Spontán módon csak elvétve említik.
Most látszik igazán, hogy a nagy választási osztogatás közben a kormány nem hagyott magának mozgásteret. Akkora sebeket üt a gazdaságon az infláció és a háború, hogy eddigi álláspontját sutba dobva kénytelen volt pénzt kérni az Uniótól. Az ellenzék nem változtat gazdasági programján.
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
A kormány árstop-intézkedései legfeljebb ideiglenes sebtapaszt kínálnak az infláció ellen, cserébe rendkívül károsak, költségüket részben már rövid távon a lakosság fizeti meg. A plusz jövedelemjuttatások ideig-óráig segítenek a háztartásoknak kigazdálkodni a magasabb árakat, ám hozzájárulnak az árak gyorsuló emelkedéséhez. A jegybank szerint a kormány intézkedései mindössze egy százalékponttal fékezik az elszálló inflációt.