Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.
A kereskedőknél ennél is nagyobb arányban számolnak drágulással.
A januári 7,9 százalék után a februári infláció a szakértők szerint akár 8,5 százalékos is lehet.
A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
Többek közt az orosz-ukrán konfliktus a ludas, főleg a búza és a növényi olajok áremelkedésében, de sok más faktor is befolyásolja az árakat. A cukor például olcsóbb lett.
Borzasztó állapotban van a forint, olyan mélypontokra zuhant az elmúlt napokban, amelyekről még akár egy hete sem hittük volna, hogy a közelébe juthat. De mi történhet ez után, mit lehet tenni ez ellen, és mit tehet az, aki szeretné menteni a befektetéseit? Erre gyűjtöttük össze a válaszokat.
A háború előtt lefektetett menetrend szerint nem lett volna kamatemelés, de a jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre szükség is van, a háború miatt a forint árfolyama esik, a tőzsde zuhan, az inflációs kockázatok erősödnek.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök is odaszúrt Matolcsy Györgynek, mondván, a jegybank alábecsülte az inflációs kockázatokat. Az MNB-elnök viszont Orbán Viktort cáfolva írta, hogy a magyar gazdaságnak nem sikerült a kanyarban előznie.
Nem biztos, hogy a hagyományos év eleji béremelés önmagában ellensúlyozni tudná a pénzromlást. Kellenek ehhez a kormány kampánycélú "adományai", amelyek nem mindenkinek egyformán kedveznek: most is a szegények járnak a legrosszabbul.
Egész Közép- és Kelet-Európában nagy gondokat okoz az infláció, Magyarország a rosszabb állapotú helyek között van. Az EU-ban Franciaország tudja a leginkább féken tartani az árakat.
Az 500 ezer forintot közelítette a decemberi bruttó átlagkereset. Az év egészében 8,7 százalékos volt a béremelkedés, de a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt, akkora volt az infláció.
Az MNB elnöke egy cikkben idézi vissza saját és Orbán Viktor korábbi szavait.
Kiterjeszti a kormány a kamatstopot. A márciusi lízingdíjak a lakáscélú pénzügyi lízingszerződések esetében már alacsonyabbak lesznek.
A Durex és a KitKat gyártója is a gyártási költségek növekedésével indokolja az áremelést.
Ahogy minden év elején, most is átalakította a KSH az infláció számításának módszertanát egy kicsit, hogy passzoljon a fogyasztói szokások változásához. Megnéztük, mi minden változott.
Dolf van den Brink szerint az elszabadult infláció miatt nem nagyon lesz más választásuk, mint árat emelni.
Lassult az ipari termelői árak emelkedése januárban, de nem állt meg. Éves alapon a drágulás 22,3 százalékos volt, decemberhez képest 0,6 százalékos.
A rubel beszakadt a szankciók miatt, a központi bank lépett.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati világ gazdasági szankciókkal válaszolt erre, és azt találgatjuk, hogy milyen hatása lesz mindennek Magyarországra. Eközben a magyar kormány segítséget kínált a benzinkutasoknak, az MNB pedig úgy számolt, hogy az árak még annál is jobban emelkedhetnek, ahogyan az elmúlt pár hónapban nőttek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az MNB tartja a kiszámítható, határozott kamatemelési ciklus ütemezését. Azzal együtt, hogy az infláció nemhogy lassulna, a vártnál magasabb januári adathoz képest februárban még gyorsulni fog. Az inflációs kockázatok erősödnek. A kormány árstopintézkedései fékezik az inflációt, ugyanakkor a választás előtti pénzszórás gyorsítja.
