Évtizedes árrekordokat dönt az olajtól a gabonáig számos termék, melyekből Oroszország és Ukrajna jelentős exportőr. Ráadásul az árupiacokon igen magas fokú a globalizáció és így a sebezhetőség.
„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.
A tíz legnagyobbat dráguló termék közül hét élelmiszer, de még az üzemanyag is bekerült a tízes lista végére, annyival drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Négy olyan termékcsoport van a 140-ből, amelynek csökkent az ára.
Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.
A kereskedőknél ennél is nagyobb arányban számolnak drágulással.
A januári 7,9 százalék után a februári infláció a szakértők szerint akár 8,5 százalékos is lehet.
A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
Többek közt az orosz-ukrán konfliktus a ludas, főleg a búza és a növényi olajok áremelkedésében, de sok más faktor is befolyásolja az árakat. A cukor például olcsóbb lett.
Borzasztó állapotban van a forint, olyan mélypontokra zuhant az elmúlt napokban, amelyekről még akár egy hete sem hittük volna, hogy a közelébe juthat. De mi történhet ez után, mit lehet tenni ez ellen, és mit tehet az, aki szeretné menteni a befektetéseit? Erre gyűjtöttük össze a válaszokat.
A háború előtt lefektetett menetrend szerint nem lett volna kamatemelés, de a jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre szükség is van, a háború miatt a forint árfolyama esik, a tőzsde zuhan, az inflációs kockázatok erősödnek.
Lassult az ipari termelői árak emelkedése januárban, de nem állt meg. Éves alapon a drágulás 22,3 százalékos volt, decemberhez képest 0,6 százalékos.
A rubel beszakadt a szankciók miatt, a központi bank lépett.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati világ gazdasági szankciókkal válaszolt erre, és azt találgatjuk, hogy milyen hatása lesz mindennek Magyarországra. Eközben a magyar kormány segítséget kínált a benzinkutasoknak, az MNB pedig úgy számolt, hogy az árak még annál is jobban emelkedhetnek, ahogyan az elmúlt pár hónapban nőttek. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László kamarai elnök is odaszúrt Matolcsy Györgynek, mondván, a jegybank alábecsülte az inflációs kockázatokat. Az MNB-elnök viszont Orbán Viktort cáfolva írta, hogy a magyar gazdaságnak nem sikerült a kanyarban előznie.
Nem biztos, hogy a hagyományos év eleji béremelés önmagában ellensúlyozni tudná a pénzromlást. Kellenek ehhez a kormány kampánycélú "adományai", amelyek nem mindenkinek egyformán kedveznek: most is a szegények járnak a legrosszabbul.
Egész Közép- és Kelet-Európában nagy gondokat okoz az infláció, Magyarország a rosszabb állapotú helyek között van. Az EU-ban Franciaország tudja a leginkább féken tartani az árakat.
Az 500 ezer forintot közelítette a decemberi bruttó átlagkereset. Az év egészében 8,7 százalékos volt a béremelkedés, de a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt, akkora volt az infláció.
Az MNB tartja a kiszámítható, határozott kamatemelési ciklus ütemezését. Azzal együtt, hogy az infláció nemhogy lassulna, a vártnál magasabb januári adathoz képest februárban még gyorsulni fog. Az inflációs kockázatok erősödnek. A kormány árstopintézkedései fékezik az inflációt, ugyanakkor a választás előtti pénzszórás gyorsítja.
Az MNB elnöke egy cikkben idézi vissza saját és Orbán Viktor korábbi szavait.
Kiterjeszti a kormány a kamatstopot. A márciusi lízingdíjak a lakáscélú pénzügyi lízingszerződések esetében már alacsonyabbak lesznek.
