Jövőre jelenik meg az ingatlanpiacon az első öt ház. Csak a külső és a belső falak készülnek a nyomtatóval, és az új technológia lehetővé teszi azt is, hogy a falakba közvetlenül beépítsék a világítás, a fűtés és a biztonsági berendezés működtetéséhez szükséges vezeték nélküli érzékelőket.
A főváros egyre növekvő ingatlanárai után az agglomerációs települések népszerűsége és áremelkedése is rohamtempóban nőtt az elmúlt időszakban. De hol húzódik a fővárosba ingázás határa, és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca?
A GKI fővárosi lakáspiaci indexe, mely az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba, csaknem 4, míg az ország egészére vonatkozó index 2 ponttal nőtt negyedéves alapon.
Bár a piacon elterjedt nézet szerint túl optimista a konvergenciapályájuk, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója úgy gondolja, nincs szükség az adósságfékszabályok szigorítására, és sokkal több új lakásra lenne szükség. Idén 10-12 százalékos árnövekedéssel számolnak.
Az egekbe szállnak az építőanyagok árai, több tízezer munkás hiányzik, és erőltetett tempóban próbálnak mindent átadni 2019 végéig, de a kormány és az MNB szerint nincs mitől félni.
Sokkal több új lakást építettek, mint tavaly, de az építési engedélyek száma már alig nőtt tovább.
A mostaninál nyolcszor több lakáshitellel serkentené a gazdasági növekedést a jegybank, remélve, hogy nem lesz újabb adósságválság.
Egyre több fejlesztés jut el befejezéshez közeli stádiumba, és az ilyen készültségi fokú ingatlanok drágábbak, mint a tervezőasztalon lévők.
Kifejezetten népszerű az ingatlanvásárlók körében a XI. kerület, mind a használt, mind az újépítésű lakások iránt nőtt a kereslet.
Nehezen megfizethető luxussá válhat a nyaralóvásárlás; van, ahol 20 százalékkal is emelkedtek az árak. Siófokon és Balatonfüreden több mint 600 ezer forintot kérnek egy négyzetméterért.
A kedvezményes áfakulccsal kapcsolatos döntés teljesen átszabhatja az újlakás-piacot, de sokak jövőjét befolyásolja majd az új, bontásokat is tervező panelprogram, illetve a csok és a bérlakáspolitika is.
Belenyúlhat az állam a lakáspiacba a műemlékvédelmi területeken, ha elővásárlási jogot jegyeztet be az ott található lakások és házak garázsaira. Márpedig úgy néz ki, most éppen ez történik.
Az elmúlt évek erősödése arra volt jó, hogy ugyanott tartson az ingatlanpiacunk, mint a válság előtt.
A sort Berlin vezeti, Budapest az ötödik.
Magyarországon 98 százalékban magyarok vásárolnak, az elenyésző külföldi vevő közül a legnagyobb arányban szerbek vannak. Csaknem 80 százalékban 30 milliónál húzzuk meg az értékhatárt, és átlagosan 44 évesen veszünk lakást – derül ki az Otthon Centrum felméréséből.
Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron 11-19 százalékkal, jóval 300 ezer forint fölé mentek az átlagos négyzetméterárak, és 15 százalékkal rövidült az értékesítés ideje is.
A főváros egyes kerületeiben csak egy minigarzonra futja ennyiből.
Miközben az egy-két napra szállást keresők számára olcsó szolgáltatást kínál, a lakástulajdonosoknak busásan megtérül az Airbnb használata. Rosszul "csupán" az járhat, aki hosszabb távon, hagyományos formában venne ki albérletet.
Hiába nagy a főváros, sokan inkább a megszokott kerületen belül szeretnének új lakást találni.
A vásárlók főleg a kétszobás amerikai konyhás lakásokat keresik.
