Péntek, reggel. Egybefüggő a kocsisor a Sződligetről Budapestre vezető úton, építkezés lassítja a forgalmat. Ha épp nem dolgozna senki, akkor is elviselhetetlen lenne a dugó, sokan dolgoznak, tanulnak ugyanis a fővárosban. Az ígéretek szerint, ha elkészül az új, kétszer két sávos 2-es út, kocsival 15 perc alatt elérhető lesz a főváros.

Fazekas István

Sződliget a 80-as évek végén lett népszerű a budapestiek körében, sokan eladták fővárosi ingatlanjukat és költöztek a Duna-menti faluba.

Világéletemben lakótelepi gyerek voltam, azt hittem, milyen jó lesz, ha egyszer nekem is lesz egy kertes házam

– meséli Juhász Béla polgármester. Ő is a 80-as évek végén költözött ide, lett kertes háza és ezzel együtt sok munkája. „Ma már tudom, mivel jár egy kertes ház” – neveti el magát.

A faluban 415 híján 5 ezren laknak. Sződliget egyike tehát azoknak a településeknek, ahol növelnék a családok otthonteremtési támogatása, azaz a csok összegét. Aki a tájegységi arculatba illő ingatlant épít, további kedvezményeket kaphat. Részleteket még nem tudni, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az egyik kormányinfón csak annyit mondott, hogy

a csok összege növekedni fog az 5 ezer fő alatti településeken, konkrét összeg még nincs, de jelentős összegű emelést tervez a kormány.

A cél az, hogy lassítsák a kistelepülésekről az elvándorlást és urbanizálják a falvakat.

Nem tetszik ez az embereknek

– mondja a kormány terveit hallva a sződligeti polgármester. Juhász Béla rögtön több indokot is felsorol, hogy miért nem:

Juhász Béla, Sződliget polgármestere.

Fazekas István

• tartanak attól, hogy nem születik annyi gyermek, amennyit vállaltak,
• a megvett ingatlant évekig se eladni, se kiadni nem lehet,
• telekvásárlásra nem költhetik az államilag támogatott hitelt.

Azt meséli, 2 éve 10 önkormányzati telket parcellázott ki az önkormányzat, 3 család kimondottan azzal a céllal vásárolt, hogy a csok segítségével kezd építkezésbe. „3-ból 2-en visszatáncoltak, nem tudom miért, biztosan elolvasták azóta az apró betűs részt” – magyarázza.

„Nagyot néztem” – mondja ezt már arra, hogy egy bölcsődeépítési pályázat miatt a napokban 10 évre visszamenőleg kikérte az adatokat, mennyi 3 év alatti gyermek lakik a faluban. Azt hitte, azzal, hogy egyre többen költöznek Sződligetre, több gyerek is születik. Nem így van. A statisztika szerint 2015 óta folyamatosan csökken a kisgyermekek létszáma a településen, miközben a teljes lakosságé nő. Juhász Béla úgy látja, „ezen semmilyen csok nem fog segíteni. A fiatalok oda mennek, ahol közlekedést, infrastruktúrát kínálnak, az agglomeráció már csak így működik.”

A sződligeti vasútállomásra 20 percenként fut be egy vonat, és 30 perc alatt a Nyugati pályaudvaron van. Hasonlóan jó a buszközlekedés is. Ez az, ami egy kistelepülés mellett szól, nem a csok, érvel a polgármester, majd hozzáteszi, „5200-ig tudunk elmenni, utána kiteszem a táblát: megtelt”.

Fazekas István

A faluban most is építkeznek. Van, aki családi házon, van, aki társasházon, és van, aki lakóparkon dolgozik. Aki használt ingatlant keres, az is talál: van eladó 130 négyzetméteres, 2 szintes ház, 900 négyzetméteres telekkel, 38 millió forintért, villaépület 60 millióért és átépített, felújított kádári kockaház 45 millióért. A polgármester azt mondja, az itteni költségek alig 30 százalékára elég a csok.

Mi az a csok, és kinek jár?

Az otthonteremtési támogatás jelenleg azoknak jár, akiknek már van gyermekük, vagy vállalnak legalább egyet, egyúttal ígérik, új vagy használt lakásba költöznek, esetleg bővítenek. Ami az összegeket illeti,

• az egygyermekesek 600 ezres,
• a kétgyermekesek 1,42-2,60 milliós,
• a háromgyermekesek 2,2-10 milliós,
• a legalább négygyermekesek pedig 2,75-10 milliós

egyszeri, vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe, a házasok mellett az egyedülállók, az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők is. Akinek 3 vagy annál több gyermeke van, vagy ennyit vállal, pluszkedvezmény jár: 10 millió forintig olyan kamattámogatott lakáshitelt vehet fel, amelynél a futamidő végéig 3%-os, fix a kamat, és náluk gyermekenként 1 millió forintot a hitelből is elengednek a bankok.

Miért nem kérdezik meg, hogy szeretnénk-e

– hívja fel a figyelmet a pilisszántói polgármester arra, hogy a településvezetők közül nem feltétlenül van mindenki elragadtatva a kormány tervétől. Ő például nem örülne annak, ha tömegével költöznének a faluba, „olyanok, akiknek nincs itt gyökerük”. Nem beszélve arról, hogy akkor közművesíteni kellene, bővíteni az óvodát, iskolát, „ebből nagyon kevés előnye származna az önkormányzatnak”. Csicsmanczai Éva szerint az efféle kormányzati elképzeléseket „az igazi vidéki nem nézi jó szemmel. Az urbanizáció pedig begyűrűzik enélkül is, ha akarjuk, ha nem.”

Nem ez a megoldás. Akkor mi?

Becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen, többségük vidéken. Az 1000 lakosnál kisebb településeken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan, de nem sokkal jobb a helyzet a valamivel nagyobb, de 5 ezer lelkesnél kisebb településeken sem, itt a lakások 17 százaléka üres. Ez azért fontos, mert az 5 ezer lakos alatti települések teszik ki a magyarországi községek 90 százalékát.

Fazekas István

Maradva a statisztikánál: a KSH idei, első negyedéves adatai szerint míg országos átlagban 10 ezer lakosra 3,5 új lakás átadása jutott, Győr-Moson-Sopron megyében ez az arány 15,5, Nógrádban pedig 0,2 volt. Az országos átlagot húszból 14 megye nem tudta hozni. Szakemberek szerint ez azt mutatja, hogy sem az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa, sem a csok nem enyhített a területi egyenlőtlenségen. Változást az új szabályozástól sem várnak. Legfőbb érveik, hogy miért nem, a következők:

• a kistelepüléseken a hitelfedezeti értéket sem produkálják az ingatlanok, az emelt csok ezen nem segít
• legfeljebb néhány fenntarthatatlan családi ház épülhet
• elnéptelenedésre nem a lakásépítés, hanem a közlekedésfejlesztés és a munkahelyteremtés a válasz.

A Varga Dénes, a Build-Communication Építési Piaci Prognózisának készítője a napi.hu-nak úgy fogalmazott, „az 5 ezer fő alatti településekre szánt emelt összegű lakástámogatás legalább akkora hülyeség, mint az 5 százalékos áfa vagy az ócsai projekt volt”. Hozzátette, „az országban meglévő óriási aránytalanságokat nem a települések lélekszáma szerinti differenciálással lehet felszámolni, a vízválasztó nem a lélekszám nagysága, hanem a gazdagság és a szegénység között húzódik, és nagyon nagy baj, hogy az efféle döntések előtt nincs szakmai konzultáció”.

A Portfolio kiszámolta, mire lehet elegendő az emelt támogatás. Azt nézték meg, hogy a 27 százalékra visszaemelkedő áfát ezzel lehet-e kompenzálni. Kiderült, hogy nem. Már egy 20-30 milliós új ingatlannál is a 27 százalékos adó legalább 4-7 millió forintos extra kiadást jelent, vagyis legalább ennyivel kellene növekednie az új lakásokra felvehető csoknak. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az 5000 lakosnál kisebb településeken a támogatás mértékével megegyezően drágulnak majd az ingatlanok. Egyelőre csak találgatni lehet. Ami biztos: a kisebb települések az utóbbi évek ingatlanpiaci boomjából lényegében kimaradtak, így tovább nyílt az árolló: míg a fővárosban és a nagyvárosokban tavaly az árak átlagosan mintegy 15 százalékkal, a többi városban 8 százalékkal emelkedtek, a községekben mindössze 1 százalékkal – összegezte az OTP Ingatlanpont. Hasonló adatokról számolt be az Ingatlan.com hirdetési portál is: az 5 ezer főnél kisebb településeken a családi házak négyzetméterenkénti átlagára 91 ezer, a lakásoké 116 ezer forint volt, szinte eltörpültek a városok, megyeszékhelyek, nem beszélve Budapest áraihoz képest.

Minden út vidékre vezet?

Az 5 ezer lelkesnél kisebb, Budapest agglomerációjához tartozó települések közül a legalacsonyabb átlagár – mintegy 5 millió forint – Csörögön volt 2016-ban. A jegybank nominális lakásárindexe szerint 2016 és 2017 vége között országosan 17,9 százalékkal drágultak a lakóingatlanok a községekben, így mostanra ez az átlagár inkább 6 millió forint felé közelíthet. Hegedűsné Kripák Ildikó, Csörög polgármestere a hvg.hu-nak azt mondja, a faluban most 5-6 millió forintba kerül egy telek, házat 10-től 30 millió forintig árulnak. A falu fiatalnak mondható, 16 éve vált le Sződről, a legutóbbi adatok szerint 3009-en lakják, a valóságban ennél kevesebben.

Fazekas István

Sokan elvágyódnak innen

– kiabálja túl a közeli fűnyíró hangját egy férfi. Azt mondja, a környéken nem ez a legnépszerűbb falu, nehéz itt házat eladni.

Csörögön óvoda van, bölcsőde, iskola nincs. Januártól a kocsma sem nyit ki, „nincs az embereknek pénze” – mesélik a helyiek. A szerencsésebbek Budapesten vagy Vácon dolgoznak, akinek nincs állása köz-, vagy idénymunkából él, most épp sokan dolgoznak kőműves mellett a fővárosban.

Fazekas István

„Ezt az életet nem tudná egy pesti megszokni” – csóválja a fejét egy idősebb férfi, amikor arról kérdezem, költöznek-e fiatalok a faluba. A település két boltja közül az egyikben viszont az eladó nem így tapasztalja, szerinte, ha fiatalok nem is, 50 év körüliek örömmel jönnek ide Budapestről, „van itt ház bőven, van miből válogatni”.

A polgármester annak örülne, ha fiatalok költöznének a településre, olyanok, akik esetleg a vállalkozásukat is ide hoznák a fővárosból, vagy itt fognának üzletbe, „ők nagyot lendíthetnének a falun”. A kormányzati támogatás szerinte sokat jelenthet az elhagyatott vidéken élőknek, de csak akkor, ha helyben van bölcsőde, óvoda, iskola, a szülőknek munkahely. Úgy látja, komplex megoldás, kiszámítható, tervezhető jövő kellene, enélkül „nincs miről beszélni”.

Az önkormányzat mégis számol, keresi a megoldást, hogyan tudna segíteni azokon a fiatalokon, akik igénybe vennék a csok-ot, a képviselő testület dönthet úgy, hogy eladja az önkormányzati tulajdonban lévő telkeket.

Fazekas István

A Liliom utcában nem várták meg, hogy kiderüljenek az emelt csok részletei, enélkül is belevágtak az építkezésbe: családi ház, mögötte tároló lesz, egy saroktelken. A munkások azt mondják, fiatal pár költözik majd ide 3 gyerekkel, az apa most még Ausztriában pincér, az anya a gyerekekkel Gödöllőn, albérletben. Az sem baj, ha nincs aszfaltozott út, „munkahely legyen, az a legfontosabb” – ismételgetik a déli kánikulában, a tűző napon. Lassan ebédidő, leteszik a csákányt, a lapátot. Kocsiba ülnek, ebédért indulnak. Felbőg az öreg Astra motorja, a kátyúk közt indul a rodeó, kapaszkodni kell. Nyomukban por.