Valami érdekes történik a panellakások árával
Egyelőre a túlárazottság jellemző a XIV. és a XVI. kerület ingatlanpiacára, azonban már érezni lehet a panelárak megtorpanásának előszelét, mely akár ereszkedésbe is válthat.
Egyelőre a túlárazottság jellemző a XIV. és a XVI. kerület ingatlanpiacára, azonban már érezni lehet a panelárak megtorpanásának előszelét, mely akár ereszkedésbe is válthat.
Jelenleg 20 ezer lakóingatlan áll kivitelezés, 36 ezer pedig engedélyezés alatt
Tihanyban átlagosan 700 ezer forintot kérnek egy lakás négyzetméteréért, de drágák az ingatlanok Szántódon, Zamárdiban és Siófokon is.
Balatonfüreden egy lakás négyzetméteréért 575 ezer forintot kérnek, Tihanyban 700 ezer forint az átlag, valamint szintén drága település a déli part elején található Szántód, Zamárdi és Siófok, ahol 450-500 ezres négyzetméterárak vannak.
Egyre több belvárosi társasházban szavazzák meg a lakók, hogy ne lehessen rövid távra kiadni a lakásokat, de ezzel nem csak a befektetők helyzetét nehezítik meg.
Hiába látszik az a számokon, hogy egy év alatt óriásit nőttek az ingatlanárak, az utolsó hónapokban szinte megállt a drágulás.
Vannak lakóparkok, ahol a lakások 40 százalékát eladják már az első kapavágás előtt. Budapest verhetetlen a lakóparképítésben, de egyre több vidéki nagyvárosban is próbálkoznak ezzel.
Miközben a kereslet továbbra is erős, érezhetően elkezdett növekedni a kínálat is a IV. és XV. kerület ingatlanpiacán, főleg az új építésű lakásoknál – mondja Balla Frigyes, a Balla Ingatlan észak-pesti irodájának szakmai vezetője. A kínálat bővülésének hatására a két kerület ingatlanpiaca akár kínálati piaccá is alakulhat a közeljövőben, miközben az árak ereszkedésbe kezdhetnek.
A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozásokat mérte fel a GKI. Az összkép majdnem változatlan, de a külső pesti területek és a panellakások esetében romlottak a várakozások.
Meddig tarthat a kirobbanó építési kedv Magyarországon? - vizsgálta az ingatlan.com elemzése. Nézzük először slágvortokban, aztán kicsit részletesebben.
A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.
A lakástakarékoknál fontos változás jön júliustól: az új szabály 2 hónapra rövidíti a kiutalási időszakot, azaz hamarabb kapják meg a megtakarításukat az érintettek. A lakástakarékok akár több mint 10 százalékos hozama tovább javulhat a szabályváltozás miatt. Lakástakarék-szerződést pedig akkor érdemes kötni, ha van konkrét lakáscélú terv, legyen szó felújításról vagy vásárlásról.
A magyar lakáspiacon stabil részesedéssel rendelkező külföldiek körében a belvárosi lakások a favoritok, de a Balaton és Győr-Moson-Sopron megye is népszerű. A legtöbben Londonból, Pekingből, Tel-Avivból, Moszkvából, valamint Bécsből és a nagy német városokból érdeklődnek. Az eladó ingatlanok közül az 50 millió forintnál olcsóbbakat keresik leginkább, kiadó lakások esetében pedig havonta akár 250 ezer forintot is fizetnének a külföldi bérlők.
A tavalyi évhez hasonlóan élénk lakáspiaci forgalom várható 2017-ben. Az év eleji forgalom a legtöbb részpiacon elérte a tavalyi éves időarányos mértéket, néhány vidéki városban és a főváros legtöbb kerületében élénk volt a forgalom, ami az árak további emelkedéséhez vezetett.
A kormány által közzétett dokumentum szerint ők vették a legtöbb itthoni ingatlant 2016-ban.
Vidéken és Budán nő a befektetési céllal lakást vásárlók aránya, Pesten viszont inkább saját célra vesznek ingatlant.
Az elmúlt években előtérbe került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság javítása a hazai ingatlanállománynál. Elindult a panelprogram, megjelent a kötelező energetikai tanúsítás. De mindezek hatására vajon mennyire vált fontossá az emberek számára az energiatakarékosság, figyelnek-e rá lakásvásárlásánál, és mennyire hajlandóak megfizetni az árát?
A negyvenes évei második felében jár, Budapesten vagy a környékén szeretne lakni és 15 milliónál többet nem szívesen költene erre – ilyen az átlagos lakáskereső.
A nemzetközi piacra is kilépnének a fejlesztéssel, ami a nem egyedi lakáshirdetéseket szűrné ki.
Néhány romos, kertes ház, felújítandó lakótelepi lakás és még rosszabb állapotú belvárosi garzon, vagy nagyobb számban belső udvaros, osztatlan közös tulajdonú ingatlan fér bele ebbe a kategóriába.