Nem kell rosszindulat, elég egy kis figyelmetlenség vagy műszaki hiba, hogy halálos kórokozó jusson ki egy kutatóhelyről – derül ki az utóbbi fél évszázad mikrobiológiai bakijaiból.
A vírus életkor szerint válogat, és nincs menekvés, amíg nincs meg a vakcina: ez volt a Heine–Medin-kór az 1950-es években. A veszély nagysága miatt a gyógymód megtalálásában különös kelet–nyugati együttműködés bontakozott ki, amiben az USA és a Szovjetunió mellett Magyarországnak is szerepe volt.
A szervezetünk által termelt marihuánaszerű vegyület segíthet elfelejteni a traumatikus emlékeket – összegezték egy többéves nemzetközi kutatás eredményét a Nature Chemical Biology című folyóiratban.
Jóslatok a 2001: Űrodüsszeia szerzőjétől, aki a filmsikernél is büszkébb volt tudományos írásaira. Ezek közül éppen 75 évvel ezelőtt jelent meg az egyik legjelentősebb.
Ibolyántúli sugarat kibocsátó lámpák is jók lehetnek a koronavírus ellen. Külsőleg. Viszont vigyázni kell, hogy ne ártsanak többet, mint amennyit használnak.
A kockázat nem túl nagy, mégis vigyázni kell, nehogy épp a klímaberendezés terjessze a vírusokat.
Gyakran egyszerűen azt a lehetőséget választjuk, ami utoljára jól működött, hiába tudjuk, hogy van jobb megoldás – állítják az ohiói egyetem kutatói. Ian Krajbich, a tanulmány társszerzője egy példával is szemléltette ezt.
Nemcsak ruhát, cipőt, elektronikát hoznak a konténerszállító hajók Ázsiából, hanem mérgező gázokat is.
Lassan két hónapja került a kamrákba a rengeteg tartósnak gondolt élelmiszer. Kis kémia: mitől függ, hogy az ennivalók meddig tarthatók el?
Ez nem rövidtávfutás, hanem egy hosszú hónapokig tartó maraton – int Alessandro Vespignani tudományos jövendőmondó, aki az ezredforduló tájékán megteremtette a modern járványok modellezésének eszköztárát. Most azt mondja, nem vagyunk még túl a nehezén.
Könnyebben megtalálható a tengerek műanyagszennyezése, mint gondolnánk. Ezt sugallják holland és ausztrál kutatók.
A nagy New York-i áramszünet (mindegy, melyik) után kilenc hónappal több gyerek született – legalábbis így szól a városi legenda. Logikus kérdés, hogy a koronavírus hónapjaiban, a jóval hosszabb ideig tartó bezártság közben több gyerek fogan-e meg. Ennek jártak utána a Firenzei Tudományegyetem munkatársai.
Nemcsak adatvédelmi vita folyik, hanem az is bizonytalan, mennyire lesz pontos és hasznos a fertőzöttek követhetőségére szolgáló rendszer.
Akár az okostermosztátok is segíthetik a koronavírus elleni védekezést – adódik egy következtetés több olyan tanulmány eredményeiből, melyekben a kutatók azt vizsgálták, miként befolyásolja az influenzavírust a páratartalom. Ugyanis a levegő nedvességtartalma jelentős hatással lehet a vírus terjedésére.
Magyarországon a különböző közösségi hálózatokhoz csatlakozók aránya egyharmaddal magasabb az uniós átlagnál, az online vásárlásoknál viszont jóval óvatosabbak a magyarok, mint a nyugati-európaiak. Mindeközben a KSH legutóbbi felmérése szerint a hazai cégek egyharmadának még internetes honlapja sincs.
Elfeledett ifjú Robinsonok szívmelengető története az egyik tétel, amelyre új, nagyon optimista könyvét építi Rutger Bregman holland történész és újságíró.
A sűrűn lakott New Yorkban pusztít a koronavírus, Delhiben alig. Az elöregedett Észak-Olaszországban sokan haltak meg, Japánban nem. A forró afrikai országokban kevés a beteg, Brazíliában sok.
A szakértők szerint nagyon valószínű, hogy még a Covid–19-járványnak véget vető vakcina vagy gyógyszer megjelenése előtt megérkezik az eddig csaknem négymillió embert megfertőző SARS-CoV–2 vírus második hulláma.
Számos kultúrában pusztító éhínség idején szinte természetesnek hatott, hogy a közösség életben maradásáért az időseket magukra hagyják, és ezzel is kevesebb lett az éhes száj. Az ókortól a jelenkorig számos hagyományról maradtak fenn emlékek, ahogy még Erdélyből is származik legenda az öregek halálba kényszerítéséről.
Álhíreket nem azért érdemes terjeszteni, mert hazugságok, hanem azért, mert jól fel lehet velük bosszantani az ellenséget. Sőt ha ezt a célt el lehet érni úgy is, akkor a hírek akár igazak is lehetnek.
