Mikor jöhet a járvány második hulláma? Enyhébb vagy rosszabb lehet, mint az első?

A világ akkori népességének 3–5 százalékát ölte meg 1918–1919-ben a három szakaszban támadó spanyolnátha. Az első hullám 1918 tavaszán csapott le, s a halálozási arány nem volt sokkal magasabb, mint a korábbi influenzajárványok esetében. Az 1918 őszén érkezett második viszont tömeges pusztítást végzett, egyes országokban a fertőzöttek 5–6 százaléka is meghalt a kórban. A harmadik hullám súlyossága az első kettő között félúton volt, s végül a járványnak az vetett véget, hogy a világ népességének több mint a fele immunissá vált.

Valamennyi szakértő biztosra veszi, hogy a Covid–19-járvány sem múlik el második hullám nélkül, s bár ezúttal nem influenza-, hanem koronavírus szedi tömegesen az áldozatokat, semmi garancia nincs arra, hogy a visszatérő vírus nem lesz veszélyesebb, mint az első körös kórokozó.

A Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatóintézete (CIDRAP) nyolc, az 1700-as évek eleje óta az emberiségre szabadult világjárvány lefolyását vizsgálta meg. Azt találta, hogy hét kórokozó minden különösebb emberi beavatkozás nélkül eltűnt, majd fél évvel később komoly hullámban tért vissza. A tanulmány szerint az elemzett pandémiák nem mutattak szezonalitást – a kutatók szerint most sem érdemes abban reménykedni, hogy a nyári meleg miatt eltűnik az új típusú koronavírus –, és akadtak olyanok is, amelyek az első megjelenés után többször is visszatértek.

„Csupán az 1968–1969-es hongkongiinfluenza-világjárvány esetében maradt el a második hullám, a betegséget egy szokásos súlyosságú influenzaepidémia követte. Több esetben néhány területen, elsősorban Európában, a halálozási arány magasabb volt a második hullámban” – írták a tudósok.