„El lehet felejteni, hogy a koronavírus szezonális” – interjú Alessandro Vespignani tudományos jövőmondóval

HVG: Barabási Albert-László a koronavírus bestsellerének nevezte A jóslás algoritmusa című kötetét, amelyben arról ír, hogy a digitális forradalom, a mesterséges intelligencia és a big data milyen előretörést hozott a tudományos előrejelzésekben. Hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz ezek a területek?

Alessandro Vespignani: A számítógépes vírusok után húsz éve foglalkozom biológiai vírusokkal, pontosabban digitális epidemiológiával. Még az új koronavírus-járvány kitörése előtt született ez a tanulmány, de bizonyos értelemben segít megérteni, milyen szerepük lehet a jelentős világjárványokra – mint az Ebola, a H1N1 vagy a Covid–19 – tervezett algoritmusoknak abban, hogy prognosztizálhassuk a vírus terjedését. A big data forradalom, az információtechnológia paradigmaváltást hozott a tudományos jövendölésben. Már nem a múltból nézve rekonstruáljuk a jövőt, hanem – a digitális eszközök segítségével – a jelen dinamikájából vonunk le következtetéseket. 2014-ben szuperszámítógéppel, algoritmusok, szimulátorok segítségével sikerült megjósolni az Ebola terjedését, később a Zikáét Dél-Amerikában. Január óta a bostoni intézetben ezekkel a módszerekkel készítünk előrejelzéseket az új koronavírus térhódításáról.

HVG: Miből áll a napi munkájuk, milyen adatokkal dolgoznak?

A. V.: A meteorológiai előrejelzésekhez tudnám hasonlítani a munkánkat. Az információk jelentős része az egészségügyi intézményektől származik, hiszen ők vannak képben a fertőzés lappangási idejét, a fertőzöttek, a kezelésre szoruló betegek számát illetően. A járvány elleni védekezés nagyban függ a társadalmi közegtől: attól, hogy kikkel vagyunk kapcsolatban, milyen mozgásokat végzünk, hogyan változtatjuk meg a szokásainkat, az életformánkat a járványra válaszul bevezetett szigorítások hatására. A digitális technika, az okostelefonok jóvoltából mindannyian nyomokat hagyunk magunk után. Ennek alapján lehet monitorozni az emberek mozgását, kapcsolatfelvételeit, a mobilitásuk szintjét. Szeretném hangsúlyozni, hogy maximálisan tiszteletben tartjuk a személyiségi jogokat, az információkat név és cím nélkül szerezzük be. A különböző országokból érkező védekezési és nyomkövetési adatokból matematikai datifikálással kifejlesztett modelleket egy szuperszámítógép dolgozza fel, és ebből tudunk levonni következtetéseket a következő három-négy hétre a járvány terjedéséről, népesség szerinti eloszlásáról.