A mű címe Julia, a szerző, Sandra Newman két évvel ezelőtt kapott lehetőséget az Orwell-hagyatékot kezelő alapítványtól arra, hogy újraalkossa a regényt.
Azt hittem, meg fogok halni, mondta az író, aki újabb részleteket árult el arról, amikor egy merénylő megpróbálta meggyilkolni őt a színpadon 2022 augusztusában.
A Kertész leszek első versszakát olvasta fel az amerikai nagykövet. A magyar nyelvért híresen rajongó volt brit nagykövet, Ian Lindsay viszont fejből szavalt.
A VII. kerület megbízásából Jékely Zoltán Futballisták című versének különleges feldolgozása készült el.
A hvg.hu Kult rovata a magyar költészet napja alkalmából összegyűjtötte öt kedvenc, a széles közönség által talán kevésbé ismert vagy ritkábban emlegetett versét.
Az író összegyűjtött néhány tudományosan alátámasztott érvet, hogy miért is érdemes a gyerekeknek verseket olvasni.
A Suzukin cirkáló, görög klasszikusokkal példálózó polgárőr Bognár Péter író két regényében csak szagot fogott a kistérségi monotóniát megzavaró bűnügyben. A készülő harmadik részben vagy helyreáll a világ rendje, vagy kifordul magából.
A most 60 éves sci-fi-szerző, Liu Ce-hszin (vagy ahol a magyar könyvesboltokban megtalálhatjuk: Cixin Liu) munkáit milliók olvassák világszerte, rangos szakmai díjakkal ismerik el, a leghíresebbről, A háromtest-problémából a múlt héten indult sorozat a Netflixen.
Krasznahorkai László nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat – közölte döntését a zsűri szombaton.
A blogger szerint az író művei „kedvező színben tüntetik fel az ellenséges japán katonákat és megsértik Mao Ce-tung egykori forradalmi vezetőt”.
Életének 86. évében, Kolozsváron meghalt Szilágyi István Kossuth-díjas író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője.
Alkonynapló címmel rövid bejegyzésekből álló új kötetet jelentetett meg a Kossuth-díjas költő-író, Oravecz Imre. Szajlán beszélgettünk vele az új könyvről, írásról és szembenézésről, alkotásról és intimitásról, az öregedésről, közösségekről, közéletről. Ráadásul még egy felolvasást és egy új műrészletet is kaptunk tőle.
Antwerpen, a kereskedőváros fénylő aranykorába vezet vissza Jeroen Olyslaegers flamand író magyarul megjelent, Vadasszony című regényében. Abba a gazdag, ám forrongó XVI. századi miliőbe, amit az idősebb Pieter Bruegel a festményein jórészt pokolként örökített meg. A könyvben van magyar vonatkozás is.
A dolgok bizonyos szempontból nem igen változtak itthon a hetven évvel ezelőtti állapotokhoz képest - a többi között erről beszélt Spiró György Veiszer Alinda műsorában.
Markóval az Eső című szolnoki folyóirat főszerkesztője, Jenei Gyula beszélgetett.
