Az irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író a legújabb könyvében arra próbál választ találni, miért van az, hogy nemcsak egy nép, de az egész világ sem képes legyőzni egy diktátort.
Az utóbbi években két magyar író is esélyesnek számított néhány nappal az irodalmi Nobel nyertesének bejelentése előtt, a fogadóirodák listáin most is ott van Nádas Péter és Krasznahorkai László is. Csütörtökön egy órakor megtudjuk, ki nyer.
Az Ich bin aus Ungarn – Magyarországról jöttem a 2018-ban Németországba költözött író-blogger szerző harmadik könyve.
Mit van úgy oda, majd legközelebb összejön – hangzik el milliószor, ha egy terhesség vetéléssel végződik. Ha több olyan regényt írtak volna, mint amilyen a Szívhang, többé senkinek nem jutna eszébe ezt mondania a poklot megjáró nőknek.
Mi lett volna, ha a Felvidék magyar marad, és a szlovákoknak új hazát kell keresniük a távoli Polinéziában? Erről szól Michal Hvorecky szlovák író első magyarul megjelent könyve. A kifordított történelem játékosságát mostanra beárnyékolta Putyin Ukrajna elleni háborúja.
Látszólag nincs tisztább képlet annál, mint amikor egy regényt felkap Hollywood, mert a könyv azonnal a sikerlisták élére ugrik. De tényleg ilyen egyértelmű a helyzet?
A mű címe Macbán – sejthetjük, mi adta az ihletet, és kinek a képére formálta a végeredményt a szerző.
A Violet a fűben hátrahajol a dalszerző-énekes-popsztár első irodalmi kiadványa.
A Nobel-díj állandó nagy esélyesének tartott író madridi otthonában halt meg 70 évesen.
Az Alvajáró emberek a korszakra jellemző történelmi-irodalomtörténeti aspektusokat, társadalmi és kulturális kérdéseket is alapos vizsgálat alá veszi.
Az író a nővérének vallotta meg azt a vágyát, hogy még egy „utolsót flörtöljön” Tom Lefroyjal, akiről úgy vélik, ő ihlette a Büszkeség és balítéletből ismert Mr. Darcyt.
Az erőforrások elherdálása, ha valaki megpróbálja a határon túli magyarokat a magyarországi magyarok mintájára átformálni – mondja a Zentán élő alkotó, aki A rózsákról című regényében rózsaszirmok módjára bontja ki a háború és a társadalom okozta betokosodott traumákat.
Szeretettel-sorozatunk indiai „kiadása” ezúttal különleges formában, egy interjúval jelentkezik. A korábban évekig Magyarországon élő Aszghar Vadzsáhat drámaíró beszél díjnyertes színdarabjáról, mely a hatalom és a művészet viszonyáról mesél, de szó esik a szerző budapesti élményeiről és a magyar kultúrához fűződő kapcsolatáról is.
A Darius Kopp-sorozat harmadik része, a Kötélen a második rész sötét világából az életbe lassan visszatérő főszereplő története.
Bódi Attila első regényéből Sebestyén Aba rendezett megrendítő előadást, amelynek miniturnéja most ér Budapestre.
A regény azután jelent meg, hogy az írót magát is transzfóbiával vádolták meg, de Rowling állítása szerint a történetnek nincs köze az ő tapasztalataihoz.
Charles Dickens 11, eddig ismeretlen levelét fogják kiállítani szerdán Londonban – az írások között vannak meghívók, valamint beszámolók is, amelyek bepillantást engednek az író terveibe, sőt, bosszúságaiba.
Hiteles képet fest az 1970-es évek Magyarországáról Szökevények című könyvében Mátyás Győző, aki már nem érhette meg első regényének megjelenését.
A három évtizede elhunyt Vas István előtt tiszteleg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítása, hogy felidézze a költő „vonzóan modern személyét”.
Az olvasó egyebek közt egy irodalomtörténeti József Attila biográfia-kiegészítéssel is találkozhat.
