Magyarul eddig még soha nem olvasható novella jelenik meg Ernest Hemingwaytől
A világhírű író szövege Totth Benedek fordításában lát napvilágot.
A világhírű író szövege Totth Benedek fordításában lát napvilágot.
Ezzel az ígérettel vigasztalta az anyját Visky András még gyerekként a romániai lágerben. A HVG-nek adott interjúban a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője beszélt arról is, hogy Magyarországon miért nem hajlandó számontartani, hogy ki jobboldali és ki baloldali.
Az ígéretekkel ellentétben Kertész Imre Sorstalanság című regényének „munkanaplója” ez év tavaszán úgy jelent meg németül, hogy az írói vívódás „ritka szép emberi dokumentuma” magyarul hozzáférhetetlen. Mindez ismét felszínre hozta a Nobel-díjas író hagyatéka körüli anomáliákat. Ezekről kérdeztük a Kertész Imre Intézet egykori vezetőjét, Hafner Zoltán irodalomtörténészt.
A HVG hetilap bemutatja, hogyan próbál a tartalékos állományra építeni a honvédelmi miniszter, és hogyan akarja felpörgetni a hadiipart, amibe szintén belekóstol vállalkozóként is. Kár, hogy hazai innováció helyett a magyar hadiipar is csak összeszerelő üzem.
Mit tesz egy megözvegyült apa, ha a gyász varjú formájában egyik este bekopogtat? Mi lesz egy fiúval, akinek nyoma vész az erdőben? Gyász és misztérium, ahogyan azt Max Porter angol író, a PesText irodalmi fesztivál vendége látja.
Generációja egyik legfontosabb irodalmi szereplője, a költő Peer Krisztián, aki 2017-es visszatérése óta idén a harmadik kötetét jelentette meg Bizony címmel. Többek közt a rendszerváltás elveszett illúzióról, viharosan alakuló személyes sorsáról, és a 2010 után történtekről beszélgettünk.
"Bár előfordulhatna", hogy verset írjon, de életművét lezártnak tekinti Lator László tanár, költő, szerkesztő, aki már 40 is elmúlt, amikor megjelent első verseskötete. "Soha nem szégyelltem nevén nevezni a dolgokat", mondja szókimondóan erotikus verseiről, "Lehetséges minden szót úgy használni, hogy ne legyen cseppnyi trágárság se benne". Lator Kárpátalja szülöttjeként fokozott aggodalommal figyeli az ukrajnai eseményeket: "Szerintem vége a magyarlakta területeknek. Elmenekül, aki csak teheti.", mondja, a ma 95 éves Lator László. HVG-portré.
Kevés pénz és még kevesebb hatalom maradt a kultúrharcos Demeter Szilárdnál. Nem lendített nagyon a magyar irodalmon és zenén, igaz, nem is rontott rajta. Mindeközben vannak ellenségei a jobboldalon is – tarthat a baráti tűztől.
Roberto Savianót még tavaly perelte be az új olasz miniszterelnök, miután a szerző egy talk show-ban élesen bírálta a menekültpolitikája miatt.
Elmegy tőle a kedvünk az élettől, és megjön. A végtelen pesszimizmusától és mizantrópiájától elmegy, az ellenállhatatlan humorától megjön. Keserű írót nehéz olvasni. De Vonnegutot, a legkeserűbbet könnyű. Nála szórakoztatóbban és teljesebben senki nem foszt meg minket az emberi létezéshez kötött illúzióinktól. Sokat írt, és mindig azzal a meggyőződéssel, hogy nincs értelme írni. „A butaság meleg baráti szövetségben egyesíti az embereket. Ilyen körülmények között mi értelme lehet a szavaknak?” - nyilatkozta. Így udvarolt az olvasóinak. Száz éve született, 1922. november 11-én.
A legapróbb hibáinkkal sem tudunk szembenézni, csakhogy az igazság végül ránk kopogtat, és ez beláthatatlan társadalmi eszkalációt okozhat – állítja Darvasi László író-költő, akinek a minap jelent meg Az év légiutas-kísérője című új novelláskötete.
Felháborodást keltett és vitákhoz vezetett Magyarországon is Janne Teller dán író Semmi című ifjúsági regénye, amelynek filmváltozatát a napokban mutatják be a mozik.
A Grammy-díjas énekes angol irodalmat fog tanulni.
Az aranykor fénykora szereplői közel sem olyan gondtalanok és menők, mint elsőre tűnik.
A k.kabai lóránt néven is ismert művész, szerkesztő október 22-én távozott ismeretlen helyre a VI. kerületi lakásából.
A tavaszi tanártüntetésen elmondtam egy slamszöveget, de a forradalmárszerepet nem vállalom. Azt mondták, a rap férfiműfaj, és egy nő ne csinálja. Régóta kapok kemény kommenteket, kicsit el is ment a kedvem attól, hogy közéleti dolgokban megszólaljak – mondja Kemény Zsófi. HVG-portré.
A díjnyertes regényben a gyarmati érdekek keverednek a főszereplők megélt történelmével.
„A negatív erők valamilyen rejtett módon egyesülnek, és a sok jóra törekvés sem elegendő, hogy a katasztrófát feltartóztassa” – mutatja meg Rémtörténetek című új regényében a 80. születésnapját október 14-én ünneplő író.
A 2022-es Margó-díjra minden eddiginél több, összesen 56 pályázat érkezett. Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó elismerést.
Anyai szeretetlenségről, lánytestvéri viszonyról, traumaismétlődésekről ír az utóbbi évek olasz irodalmának egyik felfedezettje, Donatella Di Pietrantonio, aki az írás mellett fogorvosként dolgozik. Azt mondja, azzal tesz a nőkért, hogy szinte csak róluk ír, tanultakról és lázadókról, vadócokról és behódolókról, a női lét különböző aspektusairól. Interjú.