Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Többnyire hiába keresték az irodalomtudósok a rendszerváltás éveiben a kádári Magyarországon kicenzúrázott, fiókban maradt irodalmi remekműveket, nem sok ilyet találtak. A kivételek egyike ott bukkant fel, ahol talán a legkevésbé lehetett számítani rá: annál a Vas Istvánnál, akit több évtizedes barátság fűzött a kulturális életet irányító Aczél Györgyhöz, és aki annak ellenére távol tartotta magát az ellenzéki tiltakozó akcióktól, hogy a rendszerkritikusok némelyikével szintén összejárt.
A költő 1956. november 1-jén írta Az új Tamás című versét, amelyet csak 1989-ben közölt a Holmi című folyóirat, de mindjárt az első számában, tisztelgés gyanánt. A vers első részében a bibliai Tamás apostol alakja bukkan fel, aki egészen addig nem hitt Jézus feltámadásában, amíg meg nem érintette a sebeit. A Tamás arámiul ikreket jelent, Vas versében a többet sejtető Kettősnek nevezte. A második részben a költő egyes szám első személyre vált, az 1956-os eseményekre utalva ünnepli, hogy
„Feltámadtál, sírbatett nemzetem, / A hét sebedet látta két szemem”, majd brutális nyíltsággal fogalmaz: „Halottak napja. A határon át / Özönlenek idegen katonák. / Jönnek a hódítók s a gyilkosok – Magyar vagyok.”
A Holmi 1. évfolyamának 1. száma 1989. októberéből, benne két Vas István-vers, a második Az új Tamás:
(null)
(null)
