Himnusz- és Petőfi-kultusszal indult az év, a kormányoldal legalábbis határozatba foglalta, hogy mit kell nemzeti kultúraként ünnepelni. A 2023-as Magyarország kultúrája azonban legkevésbé sem arról a Kölcseyről vagy Petőfiről szól, akiknek az írásai önreflexióra ösztönöztek, és szabad elméket fegyvereztek fel gondolatokkal.
A gonosztettek forrása az is lehet, ha nem nézünk szembe a realitásokkal – vonja le a következtetést a véres véget ért münsteri anabaptista királyság történetéből Rakovszky Zsuzsa, aki erről írta Az idők jelei című új regényét.
A versmegállót a Magyar Kultúra Napjára telepítette a II. kerület. Az ötlethez Karácsony Gergely is gratulált.
Eljárás indult egy orosz könyvkiadó ellen, mert egyik regényében két azonos nemű fiatal szeret egymásba. Bár a romantikus történet egyáltalán nem erotikus, a hatóságok úgy gondolják, a könyv sérti a törvényeket. Az eset óhatatlanul felidézi, ami Magyarországon a Meseország mindenkié című könyvvel történt. Az erősödő cenzúra miatt eltűnhetnek a külföldi könyvek az orosz boltokból.
A Magvető könyvkiadót "átvitte a túlsó partra", sikeres nemzetközi portfóliót is kialakított, emellett műfordítóként, színészként is maradandót tudott alkotni. A néhány napja elhunyt Morcsányi Gézára emlékezünk, pályafutása fontos mérföldköveit felidézve.
A katasztrófa után újra kinyitott a szupermarket. Ez a jó hír, a rossz az, hogy a márkajelzés nélküli termékek kevésbé észrevehetők, viszont a legolcsóbbak. A kortárs amerikai regény nagymesterének fő művéből, a Fehér zajból készült filmben távozni kell a paradicsomból, de van visszatérés.
A szocializmus kilátástalanságát ikonikus regényében, a Makrában megörökítő írót, a decemberben elhunyt Kertész Ákost egy évtizeddel ezelőtt politikai emigrációba kényszerítette egy rosszul tálalt, indulatos megállapítása.
Petőfi, a popsztár sorozatunk második részében Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét kérdeztük arról, mi az oka annak, hogy Petőfi Sándor lett a magyar költők mintapéldánya. Népszerűségének okait szerinte nem is elsősorban a költészeti okokra lehet visszavezetni, noha zseniális költőről van szó.
Susan Meachen halálhírét két évvel ezelőtt keltette állítólag a lánya, de a rajongók úgy sejtik, végig ő volt egy kamu profil mögött.
Száz évvel ezelőtt, 1923. január 3-án ért véget a világirodalom egyik legnagyobb szatirikusának rövid, züllött, zűrzavaros, törvénytelen és majd minden politikai áramlatba belesodródó élete. Tagadta az egész létező világot úgy, ahogy van. Ezért is csapódott oda ama világ mindenféle ellenzékéhez, hogy aztán azokban is csalódjék. Nem maradt más, mint az ital, a szex és az írás, majd halálos betegen a diktálás. Don Quijote, Gulliver és Švejk a világparódiák szentháromsága. Švejk minden kalandja azt igazolja, hogy a kor világrendjének – törvényeinek és önképének – legnaivabb elfogadása egyenlő annak legradikálisabb tagadásával.
Petőfi Sándor nyelve az a nyelv, amihez ma is vissza tudunk nyúlni, mondhatjuk úgy, hogy alapnyelv – állítja Háy János író-költő, akik szerint Petőfi 7-8 év alatt született művei lefedik a teljes költészeti spektrumot. Olyan hatása volt a maga korában, mint később, amikor az emberek először meghallották a Beatlest. Petőfi, a popsztár-sorozatunk első része.
Számos irodalmi mű, festmények, zeneművek, építészeti tervek válnak szabadon felhasználhatóvá, de csakis az eredetiek, a feldolgozások nem.
Kilencvenéves korában, szerdán meghalt a Makra és a Sikátor szerzője, a Kossuth-díjas Kertész Ákos – tudta meg a Magyar Hang.
Vannak, akik a putyini rendszer és az orwelli disztópia áthallásait sejtik a háttérben, mások szerint viszont épp a nyugati liberalizmus mutat totalitarista jegyeket, aminek következtében az oroszok nem elszenvedőkként, hanem kívülállókként lapozgathatják a regényt.
A római barokk elfeledett, majd az utóbbi években életre kelt építészéről, a felemelkedni vágyó Plautilla Bricci emancipációjáról készített könnyed történelmi panorámát az olasz írónő, Melania G. Mazzucco.
Megtaláltuk az év alighanem legprovokatívabb című könyvét, de persze nem állunk meg címeknél: rettegés attól, hogy elfogy a vaj, egy skandináv krimi és Garcia Marquez találkozása a pornográfiával, Obama, Trump és a Covid: ismét rengeteg jó olvasmányt ajánlunk.
A szabadság korszakai azért rövidek, mert akkor félünk és szorongunk, mivel senkit sem hibáztathatunk a saját sorsunkért – állítja a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője, Visky András.
A Budapesten mindig szívesen látott orosz szerző magyarul először megjelent brutális regényének szereplői az utolsó csepp vérüket és az összes testnedvüket adják az új nagyorosz álomért.
A Honi bestiárium című kötetben 33 portré és pályakép olvasható a többi közt (szörny)panoptikumba illő alakokról.
Bono nyíltan bevallja, hogy nem egy zenei őstehetség, egy ikonikus Netflix-sorozat alkotója hasonlóan remek novellákat adott ki, Máté Gábor szerint normálisak vagyunk, de mindenkinek el kellene olvasnia, ahogy ezt kifejti. Kecskeáldozatok, falnak száguldó autók és meghökkentő receptek – rengeteg jó olvasmányt ajánlunk.
