Realista környezetben borzongatnak a rémségek Szemethy Orsi új könyvében
A mindennapi nyomasztó helyzetekbe lidércek, visszajáró lelkek, boszorkányok avatkoznak be Szemethy Orsi A sikoltó című kötetében.
A mindennapi nyomasztó helyzetekbe lidércek, visszajáró lelkek, boszorkányok avatkoznak be Szemethy Orsi A sikoltó című kötetében.
Összegyűltek Key Westben az ősz szakállas, pirospozsgás arcú férfiak, és kiválasztották maguk közül a tökéletes Hemingway-hasonmást. Egy floridai ügyvéd lett a nyertes.
Több mint százan indultak a címért.
A társadalomtudomány és a szépirodalom határvidékének leghonosabb gazdája, aki régészként, néprajzosként, szociológusként, íróként és emberjogi aktivistaként a legtöbb nézőpontból látta és jelenítette meg a legkiszolgáltatottabbak, a cigányok, hajléktalanok, nyomorgók életét. Szabadságmániás örök ellenálló, ’56 harcosa és dokumentátora. Műfajteremtő író, a tanulságokban leggazdagabb, legdrámaibb élettörténetek megformálásának mestere. Fordulatos és szenvedélyes köz- és magánéletét 62 éves korában, 25 évvel ezelőtt, 1997. július 18-án szakította meg a rák.
A Bűn az élet... című, az előítéleteket meglovagló riportkötetével 1988 tavaszán Moldova György jó néhány szakmabeli kortársa szerint önmagát zárta ki az irodalomból. Az ügyben az író néhány héttel ezelőtti halála nyomán sajátos perújítás kezdődött.
A versek jellege ráadásul egyáltalán nem volt jellemző Tandorira.
A járvány miatti többszöri elhalasztás után, szeptember 29. és október 2. között végre megrendezik az év legnagyobb magyarországi nemzetközi könyves eseményét, a 27. Nemzetközi Könyvfesztivált, melynek díszvendége a fehérorosz író, Szvetlana Alekszijevics lesz.
„Kizártam magamat a magasirodalomból”, mert „bekamuztam az elhivatottságot”, írja önironikusan Erdős Virág új kötetében.
„Partizánként szóljak bele a magyar politikába, ha nem is ide adózom?” – teszi fel a kérdést a Norvégiában letelepült író, aki Takarító férfi című önéletrajzgyanús új könyvében a háztartási teendők költészetéről is beszélt a könyvheti dedikáció alkalmából.
Seres László Láger sztornó című regénye nem hétköznapi mű: keserű és szellemes, terápiás irodalom.
48 eladott példány után Garaczi László kiposztolta az elszámolását.
A fő teremtményének hosszú árnyékától megszabadulni képtelen amerikai író, Bret Easton Ellis most megjelent, Fehér című esszékötetében arra keresi a választ, Patrick Bateman, az Amerikai pszichó című horrorfilm főhőse feltalálná-e magát a kétezres évek világának buborékjaiban.
Száz éves a posztmodern irodalom „mesterlemeze”, az Ulysses: a könyv, amit sokan elkezdenek, de csak kevesen fejeznek be. Akik abbahagyják, azok általában élvezhetetlennek tartják, akik viszont végigolvassák, azokat beszippantja James Joyce betűről betűre szerkesztett univerzuma. Képes-e az olvasó a Netflix korában egy ekkora figyelmet igénylő regény megemésztésére? Miért érdemes nekifutni az Ulyssesnek? A könyvet és szerzőjét ünneplő Bloomsday alkalmából Hoványi Márton irodalomtudóssal beszélgettünk.
A Kádár-rezsim titkosszolgálata 41 ügynökkel figyeltette az írót.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Az irodalomban és a közéletben is meglehetősen vegyes életművet hagyott maga után a 88 éves korában múlt héten elhunyt Kossuth-díjas író.
Bereményi Gézát az Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért díjazzák. Elismerést kap továbbá Szendrey Júlia kutatója, Gyimesi Emese, illetve G. István László, Fenyő D. György és Keresztury Tibor.