Gigantikus kozmikus szemet fotózott a NASA az űrben
A Hubble és a James Webb űrteleszkópok két olyan galaxist fotóztak le, amelyek 114 millió fényévre vannak a Földtől, épp az egyesülés fázisában.
A Hubble és a James Webb űrteleszkópok két olyan galaxist fotóztak le, amelyek 114 millió fényévre vannak a Földtől, épp az egyesülés fázisában.
HVG
A James Webb űrteleszkóp segítségével bukkantak a tudósok a LID-568 kódjelű szupermasszív fekete lyukra, aminek fényessége minden eddigi ilyen objektumnál nagyobb.
HVG
A Tejútrendszer legnagyobb szuper csillaghalmaza a Földhöz legközelebbi ilyen csillaghalmaz is egyben, ami kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a tudósok a James Webb űrteleszkóp segítségével tanulmányozzák. A cél, hogy jobban megértsék a csillagok születését és evolúcióját.
HVG
A James Webb űrteleszkóp segítségével olyan bolygókra bukkantak a tudósok, amelyek hasonló módon keletkeztek, mint a csillagok.
HVG
Az LHS 1140b az egyik legjobb esély arra, hogy a tudósok a Naprendszeren kívüli élet után kutassanak.
HVG
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
HVG
A NASA tudósai a James Webb űrteleszkóp segítségével a középső infravörös hullámhosszú fényt rögzítették, ami kirajzolta, hogyan is néz ki a születőben lévő csillag, az L1527.
HVG
A NASA kutatói a Kígyó-köd vizsgálatának köszönhetően most először láthatták meg, valóban helyes a csillagszületésről alkotott elméletük.
HVG
Amerikai csillagászok szerint hatalmas aszteroida csapódhatott egy frissen formálódó bolygórendszer egyik bolygójába.
HVG
Az olasz csillagászok által felfedezett JADES-GS-z14-0 nevű galaxis 290 millió évvel az ősrobbanás után létezett, és sokkal fényesebb, mint amennyire lehetne.
hvg.hu
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.
hvg.hu
A tudomány számára rejtély, hogy az ősi fekete lyukak miként válhattak rövid idő leforgása alatt ennyire hatalmassá. A válaszhoz a James Webb űrteleszkóp mérése viheti közelebb a tudósokat.
hvg.hu
A NASA új költségtervezete szerint a következő években egyre szűkülhet a Hubble űrteleszkóp büdzséje, miután a feladatok egy részét a James Webb űrteleszkóp veheti át. Más projektek is véget érhetnek.
hvg.hu
A Napnál mintegy 40 milliószor nehezebb az a szupermasszív fekete lyuk, amelynek nyomai az ősrobbanást követő 764 milliomodik évből jutottak el a mába.
hvg.hu
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
hvg.hu
Az olyan spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is, meglehetősen gyakoriak az univerzumban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy unalmasak lennének, a róluk készült képek pedig pláne nem azok.
hvg.hu
Metánkibocsátást és „sarki fényt” figyelt meg a James Webb űrteleszkóp egy Naprendszeren kívüli égitestnél. A NASA szerint ez az első eset, hogy sikerült egy ilyen objektumot találni.
hvg.hu
Infravörös tartományban készített felvételt az Uránuszról a James Webb űrteleszkóp. A tudósok azt remélik, általa alaposabban tanulmányozhatják a bolygó legbelső gyűrűjét.
hvg.hu
A James Webb űrteleszkóp segítségével sikerült egy olyan fekete lyukat észlelni, amely az ősrobbanás után 440 millió évvel már létezett. A legnagyobb meglepetés, hogy a Napnál milliószor nehezebb.
hvg.hu
A WASP-80b jelzésű exobolygó 168 fényévre van a Földtől, ezért nehéz lett volna közvetlen megfigyelést végezni. Ehelyett más módszerhez folyamodtak a NASA tudósai – és az eredményt is hozott.
hvg.hu