Olyan kozmikus szörnyet látott a James Webb űrteleszkóp, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a csillagászati ismereteket
Brit kutatók vizsgálata alapján az ősi univerzumban létezett egy szupermasszív fekete lyuk, ami nem a szokásos módon jött létre.
Brit kutatók vizsgálata alapján az ősi univerzumban létezett egy szupermasszív fekete lyuk, ami nem a szokásos módon jött létre.
HVG
Amerikai kutatók térképre tették a világegyetem 13,7 milliárd éves történetét.
HVG
Német kutatók új megközelítésben vizsgálták meg a Földtől 12 fényévre található Epsilon Indi Ab nevű bolygó légkörét, és érdekes megállapításra jutottak.
HVG
Brit kutatók a James Webb űrteleszkóp segítségével azonosítottak egy exobolygót, ami hatalmas magmaóceánnal rendelkezik, a légköre pedig tele van kénnel.
HVG
Brit kutatók szerint egyértelmű, hogy az Uránusz légkörének hőmérséklete évtizedek óta csökken.
HVG
Európai tudósoknak sikerült az eddigi legrégebbi szupernóvát detektálniuk, ami akkor keletkezett, amikor az egész világegyetem még csak 730 millió éves volt.
HVG
A Skorpió csillagképben látható képződmény, az NGC 6334 a Földtől nagyjából 4000 fényévre található, a belsejében pedig sorra születnek a csillagok.
HVG
A TWA 7b kódjelű bolygó felfedezése fontos lépés afelé, hogy egyszer Föld méretű bolygókat találjanak a csillagászok.
HVG
Sokkal összetettebb a Jupiteren látható sarki fény – és most a NASA egyik legfejlettebb űrteleszkópja segített jobban megérteni, miben más, mint a földi sarki fények.
HVG
Brit kutatók szerint a víz már 100 millió évvel az ősrobbanás után is létrejött a világegyetemben.
HVG
A K2-18b nevű exobolygó légkörében olyan kémiai anyagot találtak a Cambridge-i Egyetem tudósai, amit a Földön csak az óceánban lévő mikroorganizmusok termelnek meg.
HVG
A James Webb űrteleszkóp segítségével is sikerült megfigyelni a ZTF SLRN-2020 nevű csillagot, amely a jelek szerint nem úgy pusztította el a bolygóját, ahogy korábban sejteni lehetett.
HVG
A NASA 2024. december 27-e óta kíséri szoros figyelemmel a 2024 YR2 nevű aszteroidát, és most úgy tűnik, nem a Földbe, hanem a Holdba csapódhat be.
HVG
A James Webb űrteleszkóp ezúttal a Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz felé fordult, amivel kapcsolatban egy meglepő felfedezést is tettek a brit kutatók.
HVG
Régóta próbálják már megfejteni a kutatók, mik lehetnek azok a vörösen világító foltok, amelyek az univerzum hajnalából ragyognak a Föld felé. Egy új tanulmány közelebb vihet a megoldáshoz.
HVG
A Spizter űrtávcső után a James Webb űrteleszkóppal is megfigyelték a tudósok a Földtől mitnegy 630 fényévre található Herbig–Haro-objektumot. Az új fotó lenyűgöző lett.
HVG
A James Webb űrteleszkóp a Földtől mintegy 130 fényévre lévő HR 8799 nevű rendszert vizsgálta, amelynek elemzése azt mutatta, több nehéz elem is jelen van a csillag körül keringő bolygók légkörében.
HVG
Amerikai csillagászok a James Webb űrteleszkóp segítségével figyelték meg a Tejútrendszer közepén található szupermasszív fekete lyukat, aminek köszönhetően az is érthetőbbé válik, milyen fizikai törvényszerűségek működnek az objektumnál.
HVG
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
HVG
A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.
HVG