Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most "szinte biztosak" abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta.
Mozgásnak indult az Antarktiszról néhány hete leszakadt hatalmas jégtömb. A kolosszus 90 fokkal elfordult az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb műholdfelvételének tanúsága szerint.
Újabb rekordokat döntött meg a gleccserek olvadása idén Svájcban, ezen a nyáron jégtömegük két százalékát, az elmúlt öt évben pedig együttvéve a 10 százalékát veszítették el, ami példátlan a feljegyzések több mint 100 évvel ezelőtti kezdete óta – jelentett be a Svájci Természettudományi Akadémia.
A klímaváltozás hatására olvadásnak indult gleccserek nyomában tavak keletkeznek, mint például az Ausztriában lévő Pasterze-glecser előterében. A tó mérete 2010 óta meghatszorozódott és 30 hektárosra növekedett – közölte a Grazi Egyetem. Az intézmény kutatói felmérik a tó mélységét és a Pasterze benne elolvadt jegét.
Lavinaveszélyre figyelmeztet a helyi hatóság a Planpincieux közelében, mivel a gyors olvadás miatt a gleccser összeomolhat.
Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik – derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.
A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal kutatói. Meg akarják tudni, melyik az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül.
A globális felmelegedés miatt eltűnt az utolsó egybefüggő jégtábla is a kontinensről, az alaszkai vizek ezzel gyakorlatilag teljesen jégmentessé váltak.
Tetőzött a július végi hőhullám okozta fokozott jégolvadás Grönlandon, ahol múlt csütörtökön mérték az egyetlen napi legnagyobb, 12,5 milliárd tonna felszíni jégveszteséget.
Az idei július több mint forró volt, soha ilyen meleget nem mértek még, mint most. A rosszabb: ezután csak még fülledtebb nyarak várhatók.
Nem csak mi, emberek szenvedjük meg a hőhullámokat, a grönlandi jégmezőkön sem jobb a helyzet. A legutolsó jókora bajt csinált.
Évente 2,2 milliméterrel emelkedik a tengerszint az Északi-sarkvidék térségében a klímaváltozás és az abból következő jégolvadás miatt – derítette ki egy német–dán kutatócsoport műholdas mérések alapján.
Műholdfelvételek szerint rekordalacsonyra zsugorodott az Antarktika körüli tengeri jég kiterjedése az elmúlt öt évben. A kutatók értetlenül állnak a jelenség előtt, 35 évnyi növekedés lett oda.
Brit és amerikai kutatók 56 eddig ismeretlen tóra bukkantak a grönlandi jégtakaró alatt, ahol eddig csak négy ilyen állóvízről tudtak. A jégmező és az alatta található vizek fontos szerepet játszanak a tengerszint emelkedésében, amely mostanában egyre több problémát okoz.
Évente átlagosan egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek.
Még soha nem olvadt meg a jég ilyen korán az alaszkai folyókon, mint idén. A hétvégén a Tanana folyó hagyományos, jégolvadási fogadójátéka is lezárult, miután annak jege is felengedett.
Csökken az Északi-sarkvidék jégutánpótlása és emiatt az oda eljutó tápanyagok mennyisége is.
Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a környéken élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.
Gyorsabban olvad Grönland jege, mint azt eddig vélték: egy új tanulmány szerint 2003 óta megnégyszereződött a jégveszteség mértéke.
