A vita, vagy nevezzük inkább önérvényesítésnek, asszertivitásnak, nem arról szól, hogy sarokba szorítjuk vagy megbántjuk a vitapartnerünket, hanem hogy kellő határozottsággal képviseljük a saját igazunkat úgy, hogy közben figyelembe vesszük a másik érveit is. Az önérvényesítés elsajátításával nem csak a karrierünkben, de magánéleti szituációkban is elsimíthatjuk a konfliktusokat – különösen ilyenkor, év vége közeledtével…
A motivációs levél döntheti el, hogy behívnak-e minket az állásinterjúra, vagy lecsúszunk álmaink állásáról. Miközben a technológia fejlődése az állásra való jelentkezést is átalakította, a munkaadók még mindig sok pozícióhoz várnak hagyományos motivációs levelet.
Számos vezető és alkalmazott törekszik a munka-magánélet egyensúlyban tartására. Elég időt találni egy héten arra, hogy tartalmas otthoni élményekben legyen részünk, egyben a kiemelt munkamegbízásokat is teljesíteni tudjuk, totális kimerültséget és stresszt okozhat mindkét életterületen.
Egy munkahelyen rengeteg zavaró tényezővel találhatjuk magunkat szembe. Az egyik ilyen például a közösségi média vagy a „halaszthatatlan” e-mail értesítések pityegései, esetleg az a munkatárs, aki folyamatosan csak telefonál. Hogyan tudnánk dolgozni, ha ennyi idegesítő dolog vesz körbe minket?
A zene mindenki életét gazdagítja már a kezdetek kezdete óta, de a tudósok csak most fedték fel, hogy nemcsak közérzetünket, de szakmai életünket is javíthatja. Vagy épp ronthatja…
Az e-mailezés az egyik legnagyobb félelmünk és szorongásunk tárgyává vált. Ha olvasatlan levelek vannak a fiókunkban, rögtön stresszessé válunk. Ha elfelejtünk válaszolni valakinek egy hétig, árulónak érezzük magunkat. Ha sietősen írunk, rögtön attól rettegünk, hogy megítélnek minket, amiért lehagytunk egy felkiáltójelet a mondat végéről. De miért idegesítjük magunkat ilyen apró-cseprő dolgokkal?
A munkahelyi megfélemlítésnek számos komoly és negatív hatása van a munkavállalókra és a cégekre egyaránt, ezért mindenki számára előnyös a felismerése.
A leggyakoribb probléma, amellyel egy álláskereső szembenéz, hogy nem kap életjelet többet a cégtől, ahová beküldte az önéletrajzát. Vannak néhányan, akik páratlan dizájn tudásuk segítségével rendkívül kreatív módon próbálnak kitűnni a számtalan önéletrajz közül.
Mi emberek azt hisszük, hogy a valóságnak megfelelően érzékeljük a világot, pedig sokkal inkább projektálunk. A valóságtorzítás számos munkahelyi konfliktus generátora lehet, ezért tudnunk kell, hogyan ismerjük fel a mechanizmust és kezeljük a helyzetet.
Van valami, amit minden egyes nap „el kell adnunk”, akkor is, ha nem értékesítésben vagy kereskedelem területén dolgozunk. Saját magunkat ugyanis folyamatosan képviseljük különböző embereknek, különböző szerepekben és helyzetekben. A karrierépítés során ráadásul a legjobb formánkat kell hoznunk, hiszen egy kiválasztási folyamatban, egy bértárgyaláson vagy éppen egy partneri egyeztetésen a jövőnk is múlhat.
Minél több erőfeszítést teszünk bele valamibe, annál jobban hiszünk az adott dologban – még akkor is, ha ez ellentmond annak, ami ésszerű volna. A hamis önigazolással viszont rontunk a teljesítményünkön, és csak növeljük a belső szorongást.
Nézzünk szembe a tényekkel: amikor elérkezik az állásinterjú ideje, még a legegyszerűbb kérdést is elég nehéz megválaszolni. Egyrészt mert csak korlátozott idő áll rendelkezésünkre, mely alatt egyszerre kell jó benyomást tennünk az interjúztatóra, és tisztába jönnünk azzal, milyen munkáról van pontosan szó. Másrészről pedig – hacsak nem azon kevesek egyike vagyunk, akik szeretik a stresszes helyzeteket – valószínűleg nehezen tudunk megbirkózni a lámpalázzal.
Lehet-e reális bérigényt megfogalmazni, ha nem ismerjük korlátainkat és lehetőségeinket? Miért van az, hogy ha a fizetés kerül szóba, a legtöbben inkább terelik a témát, kerülik a pontos összeg megadását. Csoda, hogy a legtöbb álláskeresőnek elképzelése sincs, hogy az adott pozícióban milyen sávot mondhat?
A biztonság és a kiszámíthatóság fontos tényező a munkánkban és a mindennapjainkban egyaránt. De mit tegyünk akkor, ha már nem leljük örömünket abban, amit csinálunk? Vajon a rutinszerűen végzett feladatokban vagy inkább egy új környezetben tudjuk kihozni magunkból a legjobbat? Íme, néhány tipp, hogy mit tehetünk azért, hogy ne bizonytalanságok között őrlődjünk.
Amikor egy állásinterjú nem a terv szerint megy, később sokat marcangolhatjuk magunkat azon, vajon hol rontottuk el. Főleg azért is, mert gyakran az álláskeresés időszaka hosszúra nyúlhat, és minden egyes lehetőséget szeretnénk a legjobban kiaknázni. De van úgy, hogy már az interjú után érezzük, itt bizony nem arattunk osztatlan sikert, és ezt a gyanúnkat igazolja is a „sajnáljuk, de nem önt választottuk” felütéssel kezdődő visszautasító e-mail vagy telefon. Ha egyáltalán kapunk ilyet...
A munkahely gyorsan változik. Vajon a mi iparágunk vezető helyzetben marad?
Minden jelentkező kíváncsi arra, hogy vajon milyen szempontok alapján történik a munkaerő előszűrés, hogyan tudnának kitűnni a tömegből. Az első szűrő természetesen az, hogy az önéletrajz határidőre érkezzen meg, mert a késők csupán az adatbázisba kerülnek be. A második, hogy az önéletrajz feleljen meg a hirdetési követelménynek; ide sorolható a megfelelő formátum használata, fizetési igény megjelölése, a fénykép használata, a referenciaszám, jelige feltűntetése.
Bár manapság vita folyik arról, hogy elavult-e a motivációs levél, sok vezető továbbra is elvárja tőled, hogy a tapasztalataid felvonultatásával a megpályázni kívánt állás iránti lelkesedésedről tegyél tanúbizonyságot, és egy oldalon keresztül azokat az érveket taglald, melyek tényleg alátámasztják a motivációdat.
Új állásra találni izgalmas, egyben idegtépő dolog. Azonban mielőtt aláírnád a munkaszerződésedet, pár dolgot számba kell venned, hogy megbizonyosodj, jó döntést hoztál, amikor elfogadtad az új lehetőséget.
Amikor éppen nem keresel munkát, könnyen elhanyagolhatod a LinkedIn profilodat. Ugyan továbbra is építhetsz kapcsolatokat, szerezhetsz kontaktokat, és elfogadhatsz ismerősi felkéréseket, de ennél többre nem igazán futja. De mi lesz akkor, ha szükséged lesz erre a platformra? A LinkedIn profilodnak ugyanúgy elkel néha egy alapos tatarozás, mint az önéletrajzodnak. A The Muse szakértői olyan tanácsokat adnak, melyek betartásával a LinkedIn profilod többé nem maradhat észrevétlen a toborzók körében.
