A következő évtized 3 új munkahelyi trendje

Számos társadalmi-gazdasági tényező (középosztály a feltörekvő piacokon, klímaváltozás, geopolitikai helyzet változása, gyors urbanizáció stb.) és technológiai tényező (mobilinternet, felhőalap szolgáltatások, számítási kapacitás növekedése, új energiaforrások és technológiák, okoseszközök, robotika, mesterséges intelligencia) játszik szerepet abban, hogy az elkövetkező évtizedben extragyors társadalmi-technológiai változás fog lezajlani, melyet a negyedik ipari forradalomként is emlegetnek a szakértők. A munkáltatók és a vezető szervezetek már a jövő trendjeivel ismerkednek, és kezdik ezekhez alakítani a munkával kapcsolatos gondolkodásmódjukat. A munkaerőpiac gyors változása arra sarkallja az üzleti vezetőket, hogy mihamarabb válaszoljanak ezekre a trendekre annak érdekében, hogy továbbra is vonzzák és megtartsák a tehetségeket. Az Inc szaklap szerint ez a három trend biztosan át fogja alakítani a jövő munkahelyét.

1. Rendkívül rugalmas munkaszervezés

A technológiai fejlődéssel elterjedő rugalmas munkavégzés nyomást tett a vállalatokra, hogy sokkal vonzóbb lehetőségeket kínáljanak fel a munkavállalóknak, mint a nyolc órás irodai munka.  A Dellnél például a munkavállalók 25%-a rendszeresen otthonról dolgozik, és a cég célja, hogy 50%-ra emelkedjen ezen munkavállalók száma 2020-ra. Nyugat-Európában egyre inkább tendencia a 40 órás munkahét lerövidülése, mert kutatások alapján ez javítja az életminőséget, sőt még a munkanélküliséget is csökkenti. Franciaországban, Norvégiában, Dániában és Svédországban 35 óra az átlag munkaidő, és a statisztikai adatok szerint emiatt 300-350 új munkahely jött létre egy éven belül, míg a termelékenység 33-36% növekedést mutatott. Más országokban is próbálkoznak ennek bevezetésével a cégek: a Treehouse nevű high-tech startupnál a normális munkahét hétfőtől csütörtökig tart, csak a vezérigazgató dolgozik öt napot egy héten.

A munkaerőpiac rugalmassá tételének népszerű eszköze, elsőként a Volkswagennél bevezetett rendszer, a munkaidő-elosztás is, amikor két főállású munkavállaló osztja meg a munkakört egymással délelőtti-délutáni megosztásban, naponkénti felosztásban vagy heti váltásos megosztásban. Ez a módszer különösen a kisgyermekes anyák számára kedvező.

Még ha manapság a legtöbb magyar cég nincs is felszerelkezve arra, hogy a rugalmas munkaidő ilyen extrém verzióit nyújtsa, a cégvezetőknek meg kell érteniük ezt a tendenciát, és elkezdeniük ennek kialakításán gondolkodni.

2. Számítástechnikai készségek követelménye

Minden folyamatosan fejlődő üzlet vagy iparág szíve a technológia. Ezért van az, hogy a számítástechnikai képességek, vagy az azzal kapcsolatos tapasztalatok kulcsfontosságú elvárások lettek szinte minden iparág pozícióiban, még ha úgy is tűnik, hogy a nem számítástechnikai munkakörök betöltéséhez elég egyfajta alacsony, kezdőszintű technikai tudás. A vállalatoknak új kiválasztási programokat kell kigondolniuk a jövőre nézve, ami annyit jelent, hogy a jelentkezőknek a készségek megfelelő kombinációjával kell majd rendelkezniük, a kiválasztási csapatnak pedig szüksége lesz olyan kreatív stratégiákra, melyekkel odacsábíthatják a legmegfelelőbb jelentkezőket.

3. Eltűnő és kialakuló félben lévő munkák

Miközben rengeteg munkatípus mára kihalt, számos olyan is van, mely az elkövetkező 20 éven belül tűnik el, vagy az új technológiáknak köszönhetően kevesebb szükség lesz rá, mint például a telemarketinges vagy könyvelői munkakörök. A robotika terjedésének köszönhetően azonban új munkakörök fogják kompenzálni majd az elveszetteket, a jövő munkája új, technológia alapú pozíciókat fog magában foglalni. A World Economic Forum felmérése szerint 2020-ra igencsak meg fog csappanni az irodai, adminisztratív, a gyártás, összeszerelés, az építés, a művészet, média, szórakozás, a jogi, a telepítés, karbantartás területén foglalkoztatottak száma, míg az üzleti, pénzügyi, a menedzsment, az informatika, matematika, a tervező, mérnöki területek kifejezetten fel fognak virágozni a közeljövőben.