Német kutatók klímamodellezése szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés felett jelentősen megnő annak a kockázata, hogy a bolygót hűtő négy nagy természeti rendszer valamelyike összeomlik. És ha ez megtörténik, az magával rántja a többit is.
A Chicagói Egyetem kutatói szerint mielőbb lépni kellene a gleccserek védelme érdekében, különben a sarki jégtakarók összeomlása azelőtt következik be, hogy sikerülne megállítani a globális felmelegedés folyamatát.
Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
A Déli-sark körüli jégtakaró nem egészen olyan rendszer, mint az északi párja.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Ausztrál tudósok tanulmánya szerint az Antarktisz jégtakarójának gyors ütemű olvadása drámaian lelassítja az óceán mélyének áramlatait, ami katasztrofális hatással lehet az éghajlatra.
A grönlandi jégtakaró olvadása még abban az esetben is emelni fogja a tengerek szintjét, ha megállna a globális felmelegedés - figyelmeztet egy, a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban hétfőn megjelent tanulmány, mely szerint jelenleg alulbecsülik ennek kockázatát.
Az amerikai geofizikusok műholdfelvételek alapján gyűjtött adatokból olyan videót készítettek, amely a sarkvidéki jégolvadás gyorsaságát szemlélteti. Az eredmény azért is ijesztő, mert a valóságot ábrázolja.
Az idei július több mint forró volt, soha ilyen meleget nem mértek még, mint most. A rosszabb: ezután csak még fülledtebb nyarak várhatók.
Akár negyedével is csökkenhet a jéggel borított felszín nagysága.
Ősi sarkvidéki jégtakarók maradványai azok a jégrétegek, amelyek 1,6 kilométerre a felszín alatt terülnek el a Mars északi sarkpontjánál – állapították meg két amerikai egyetem kutatói. A Geophysical Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány szerint ezek a jégrétegek együttesen a vörös bolygó egyik legnagyobb vízgyűjtőjét alkothatják.
Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a környéken élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is.
Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe egy új tanulmány szerint, amely kimutatta, hogy az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre a jég alatti biológiai aktivitás.
A francia borok élvezeti értékét jelentősen, sőt döntően befolyásolja az ital hőmérséklete. Most megdőlt egy tabu.
Az utóbbi hetek, hónapok szokatlan amerikai és európai időjárását is azzal magyarázzák egyes tudósok, hogy az éghajlatváltozás egyértelmű jeleként az Északi-sark jege a második legkisebb volt az idén télen.
Vékony jégtakaró alakulhat ki a tavon, ami azonban még messze nem alkalmas sportolásra.
Megtalálták a világ legmélyebben fekvő földterületét. Az egyik kanyon 3,5 kilométer mélységig húzódhat.
A klímaváltozás hatására olvadásnak indult gleccserek nyomában tavak keletkeznek, mint például az Ausztriában lévő Pasterze-glecser előterében. A tó mérete 2010 óta meghatszorozódott és 30 hektárosra növekedett – közölte a Grazi Egyetem. Az intézmény kutatói felmérik a tó mélységét és a Pasterze benne elolvadt jegét.
A levegőből ledobott szondákkal öt éven át mérik a grönlandi jég olvadását az amerikai űrkutatási hivatal kutatói. Meg akarják tudni, melyik az erősebb az olvadást kiváltó tényezők közül.
Jelenleg a jégsapka 70 százaléka szezonális jégből áll, vagyis olyan jégből, amely egy éven belül alakul ki, majd elolvad.
