Egy napra megnyitják a látogatók előtt a Csillag börtönt, pár óra alatt el is keltek a jegyek
Szálasi Ferenc és Kádár János is ült a Csillagban, 30 szerencsés pedig most a nyomdokaikba léphet.
Szálasi Ferenc és Kádár János is ült a Csillagban, 30 szerencsés pedig most a nyomdokaikba léphet.
hvg.hu
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
A pártállam hívta meg, de már egy demokratikus országba érkezett II. János Pál pápa az első magyarországi látogatására 1991. augusztus 16-án. A nem mindennapi eseményből még a kommunista rezsim akart politikai hasznot húzni és azt a nemzetközi megítélésének javítására felhasználni, most pedig az Orbán-kormány teszi ezt Ferenc pápa érkezése kapcsán. Cikkünkben olvashatja a HVG korabeli cikkét is II. János Pál látogatásáról.
Egy időben kell támadni politikailag és folytatni a tárgyalásokat – ezt a vezérlőelvet követte a kádári külpolitika az Egyesült Államokkal szemben. A kettősséget Moszkva szorításában leginkább az 1980-as évekre finanszírozhatatlan gazdasági kényszer oldotta fel. Az Orbán-kormány hozzáállása Amerikához most az ukrajnai háború miatt változhat – fordított előjellel.
A közel négy évtizedes múltra visszatekintő limuzinban kevesebb, mint 7 ezer kilométer van.
hvg.hu
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
Windisch Judit
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
Egyformán süt a nap gazdagra és szegényre, ugyanazt a panorámát láthatta ablakából egykor Kádár János, mint ma II. Efrém Ignác szír pátriárka. Bejártuk az állampárt első titkárának egykori, ma a szír ortodoxok által használt villáját.
A hazaárulás az hazaárulás 1956-ban és 2022-ben is” – hangsúlyozta a fideszes politikus Makón.
hvg.hu
Részt vett-e az 1956-os perek alakításában Biszku Béla? Meg akarta-e puccsolni Kádár Jánost? Mi okozta a bukását az 1970-es években? Hogyan sikerült élete végéig felmentetnie magát? Egyáltalán, volt-e emberi arca? Ezeket a kérdéseket is körüljárja Krahulcsán Zsolt történész Biszku című, nemrég megjelent könyvében.
Ravaszkodó puhatolódzások és sanda oldalvágások jellemezték a Szovjetunió utolsó vezetője, a '80-as évek közepén hatalomra jutott Mihail Gorbacsov és Kádár János MSZMP-főtitkár viszonyát. Ez nyomta rá a bélyegét a szovjet pártfőtitkár 1986-os budapesti látogatására is – írtuk a Szovjetunió utolsó, most elhunyt vezetőjéről 2020. március 14-én. Akkori cikkünket közöljük újra, változtatás nélkül.
A tárgyalás magyarországi politikai- és sajtóösszefüggéseivel a Múltunk folyóirat legutóbbi száma foglalkozik.
Az irodalomban és a közéletben is meglehetősen vegyes életművet hagyott maga után a 88 éves korában múlt héten elhunyt Kossuth-díjas író.
A szocializmus privilegizáltjainak privát világa volt a löszfal védelmében a fél városligetnyi aligai pártüdülő, amely még a térképen sem szerepelt. Most a NER zárja el majd részben a köznéptől. Megmutatjuk, hogyan dőzsölt Unicummal és banánnal az akkori uralkodó osztály.
A politika ügyeletes nyaloncait aligha fogja eltántorítani ünnepelt vezérük dicsőítésétől a vitathatatlan tehetségű író, alternatív színházi ember elkárhozásának példája: Gyurkó László négy évtizeddel ezelőtti sikerkönyve, a Kádár Jánosról írt életrajz máig elfedi szerzője egész életművét.
Történelmi rejtélynek eredt a nyomába Medgyesi Konstantin történész az állambiztonsági levéltár online folyóiratának friss számában.
Valahol, valakinél, egy szoba vagy egy pince mélyén, esetleg a föld alatt ott kell rejtőzzön egy koponya. A trianoni Magyarország leghosszabb ideig uralkodó fejének a koponyája. Mi történhetett azzal másfél évtized alatt? Amióta kilopták a sírból? Tartósították? Eladták? Elásták? Kidobták? Dicsekednek vele eszmetársaik bizalmas körében, ahonnan nem szivárog ki semmi? Vagy nem vállalják ezt a kockázatot? Bár most már sokat nem kockáztatnának. A rongálás bűncselekménye rég elévült. Akár jelentkezhetnének is büszkén a tettesek. Lennének, akik a tettüket értékelnék. És vajon mi lett a „puritán” Kádár Jánosné Tamáska Mária hamvait tartalmazó, aranyból készült urnával? Értékesítették? Hamvastul vagy anélkül? Esetleg beolvasztották, és úgy csináltak pénzt belőle?
Szakmájuk becsületét védték, egyúttal kortársaik életét is megkönnyítették azok a közgazdák, akik a retorziókkal dacolva feltárták az egypártrendszer tervgazdaságának ellentmondásait. Műveik egy része ma is megszívlelendő tanulságokkal szolgál.
Az író-rendező tervezett filmjének szinopszisa eljutott a döntéshozókig, ám szerinte „akkor már le voltak osztva, hogy a választásokig ki milyen filmet csinál”.