A Kádár-korszakban szokatlan állampolgári engedetlenkedők mögé állt a már haldokló világhíres filozófus, Lukács György, s evvel komolyan hozzájárult ahhoz, hogy két éhségsztrájkoló kivívta rendőri felügyeletük megszüntetését. A Dalos Györggyel és Haraszti Miklóssal 1971-ben történtek hátterét a cikkben két, most először publikált forrásértékű dokumentum segít megvilágítani.
Nehéz új kliséket teremteni a hajbókoláshoz, ez derült ki az évtizede a hatalom csúcsán regnáló Orbánt méltató brosúra múlt heti bemutatóján, ahogy magából a kötetből is.
Beszélt arról is, milyennek látja a magyarok hangulatát, életkörülményeit, és mit gondol a rendszerváltás előtti romániai és magyar rendszerről.
A legmegbízhatóbb, látszólag minden gyanún felül álló káderekkel szemben még fokozottabb éberségre van szükség – vonta le az ősrégi bolsevik tanulságot a kádári apparátus az után, hogy 1970 végén a cenzúra hálóján átcsúszott egy munkásmozgalmi veterán, Sík Endre „politikailag hibás” memoárja. Ez az a kor, amikor a fogmosó tévémaci sem köphetett akármikor.
Legutóbbi drámakötete nagyrészt Kádár Jánosról szól. Kiderült, egyszer találkozott is a pártfőtitkárral.
Egyre többször merül fel, hogy az Orbán-kormány a jelenlegi önkormányzati rendszer mintájának a hetven éve bevezetett tanácsrendszert tekinti. A szocializmusban sok minden másképp volt, de akad bőven hasonlóság is.
Minden kornak megvannak a maga emblematikus alakjai. Farkas Zoltán többük pályáját közelről figyelhette, s most 13 szubjektív portrét foglalt kötetbe, köztük az 1989-ben, épp Nagy Imre rehabilitálásának napján elhunyt, az országot 32 évig irányító Kádár Jánosét – egy zavaros beszéd tükrében, szexkritikával és "yeah-yeah-nemzedékkel".
Miért drámába való Kádár János alakja, miért könnyebb a mai diktátoroknak, hogyan lehet egy szent cél érdekében gyilkolni, miért gyengék a mai „felvilágosulatlan monarchiák”? – erről beszél új drámakötete apropóján az író.
Miért drámába való Kádár János alakja, miért könnyebb a mai diktátoroknak, hogyan lehet egy szent cél érdekében gyilkolni, miért gyengék a mai „felvilágosulatlan monarchiák”? – erről beszél új drámakötete apropóján Spiró György a HVG legfrissebb számában.
1950-től 1988-ig a nagy október kitörésének évfordulóján Magyarország úgy tett, mintha „szabad köztársaságként” szintén részese lett volna a nagy Oroszország kovácsolta – a szovjet himnuszban megénekelt – frigynek.
Halasztások után, virtuális térbe költözve, mától mégiscsak megrendezik az ünnepi könyvhetet. A kilenc évtizedes hagyományra visszatekintő irodalmi esemény történetében csupán egyetlen esztendő volt, amikor a könyvfieszta, legalábbis országos szinten, valóban elmaradt: 1957-ben.
Az autokrata rendszerekben nincs szegénység és munkanélküliség. Ami nincs, azon nem kell segíteni. Szegénynek és munkanélkülinek lenni ott, ahol nem lehet, bűn, és ezért bűnhődni kell.
Melyek az azonosságok és melyek a különbségek a Kádár- és az Orbán-rendszer között? Egyáltalán: rendszer-e Orbáné? Mi Orbán legnagyobb szerencséje és mi a legnagyobb kihívás, amivel most szembekerült? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A rendszerváltás előtt írtak egy könyvet az R-GO-ról, amelyben a zenekar tagjait kedvenc politikusukról is kérdezték.
Erős a Kádár-nosztalgia az Orbán-támogatók körében. A Fidesz-szavazók többsége úgy gondolja, a rendszerváltás előtt az emberek egyről a kettőre tudtak jutni, és ugyanannyian vannak azok, akik szerint Kádár alatt jobb volt, mint azok, akik szerint most. Öregedik Orbán tábora, ez látszik az eredményekből.
A későbbi kormányfő politikusi ideálja Hans-Dietrich Genscher volt, aki Orbán Viktor tanítómestere, Helmut Kohl külügyminisztereként vezényelte a német újraegyesítést. A HVG 1989 decemberében készített portréinterjút Horn Gyulával, ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Amikor a Fidesz fejbólintójánosa a törvénytelen törvényeket szentesítő aláírásaival módszeresen kiírja magát a történelemből, korántsem csupán plagizáló „álamfő”-elődje példáját követi, hanem igen jellegzetes rendszerváltás előtti hagyományt éltet tovább.
Az új Nemzeti alaptantervvel határozott ideológiát és központilag meghatározott nemzeti önképet akar közvetíteni a kormány – állítja az akadémiai kutató. Valuch Tibor szerint ha egy ország vezetése tudatosan kifordítja a szavak jelentését és megkerüli a törvényeket, azzal abnormális mintát nyújt az egész társadalomnak.
Lenin-szobrokat is kellett gyártania ahhoz a szocializmusban hogy mellette szabadon is dolgozhasson. A rendszerváltás után több alkotását is elmozdították, de így is mintegy 200 szobra áll az ország közterein a múlt héten eltemetett Varga Imrének, akit egyesek a XX. század egyik legnagyobb szobrászának tartottak.
