#károsanyag-kibocsátás


Az EU beleáll a klímaharcba, de 200 évnyi szennyezésért nem akar fizetni

Miközben úgy tűnik, a fogadkozások ellenére sem sikerül kellő mértékben lelassítani a Föld felmelegedését, sok ország, köztük európaiak is, a legnagyobb szennyezést okozó szenet kezdte el ismét bányászni – Magyarországnak is vannak ilyen tervei. Az egyiptomi klímakonferencia másik fontos témája, hogy milyen szerepet vállaljanak a klímavédelemben a globális környezetszennyezésért leginkább felelős fejlett államok. Az EUrologus az EU-s törekvéseket és célokat járta körbe.






Zöld tippekkel segítünk, hogy már ma fenntarthatóbban élhessen

Egy ideális világban a boltok polcairól csak olyan termékeket emelhetnénk le, amivel a lehető legkevesebbet ártunk a Földnek. De addig, amíg ez csak egy álom marad, fogyasztóként kell minél többet megtennünk a környezetvédelemért, illetve az ártalomcsökkentésért. Néhány apróság is rengeteget számít, és hamar rájöhetünk, hogy az új szokások csak elsőre tűnnek körülményesnek.







Könnyen ítélkezünk, ha rossz szokásokról van szó?

Cikkünkben végigvesszük, milyen diszkriminációs attitűdöt hordozhat magában a dohányzás jelensége társadalmunkban. Dohányos, illetve nemdohányos felnőtteket kérdeztünk, érte-e őket pozitív vagy negatív megkülönböztetés amiatt, mert cigarettáznak vagy éppen azért, mert nem.


Orbán Viktor a klímavédelemre adott 200 milliárdból is választási voksokat venne

Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.