Hét kárpátaljai katona is meghalt a dél-ukrajnai hadműveletekben, a brit védelmi tárca szerint a most kezdődő orosz hadgyakorlat csak a vezetők lenyűgözésére szolgál.
A kárpátaljai magyarok és az ukránok közti viszony egyébként is kiéleződött az elmúlt években – az orosz-ukrán konfliktus és magyar kormány egyenlő távolságot tartó politikája csak rontott a helyzeten, írja az amerikai lap kárpátaljai riportja.
A jelenleg durva harcokkal dúló donbaszi átkaroló hadműveleten múlhat a orosz-ukrán háború jövője. Nincs összefüggés a nyelvi viszonyok és az agresszió között. A háború elhúzódásával egyre nagyobb a veszélye, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nem térnek már vissza otthonukba. Az orosz-ukrán háború földrajzi hátterét, geopolitikai aktualitásait, illetve Kárpátaljára és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásait elemezték azon a konferencián, amelyet a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete (CSFK FTI) szervezett.
A prágai vasúti főpályaudvaron jelenleg is több száz ukrajnai roma tartózkodik. A magyar állampolgársággal rendelkezők nem jogosultak semmilyen segélyre.
Kedden egy kárpátaljai városban rakétacsapás ért egy vasútállomás melletti transzformátorállomást. Ugyan gyorsan kijavítható károkat okoztak csupán, a lapunk által megkérdezett szakértő szerint a támadásnak üzenetértéke van a környező országok kormányai számára.
Eddig azt lehetett tudni, hogy infrastrukturális létesítményt ért támadás kedd este Kárpátalján, most a külügyi államtitkár elmondta, hogy valószínűleg egy vasútállomásról volt szó.
Álhírnek minősítette Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkárának kijelentését, amely Magyarország nem csak tudott az Ukrajna ellen készülő háborúról, de meg is akarta szerezni az ország egy részét.
„A háború előtt felszámoltuk a kárpátaljai orosz ügynökhálózatot, ezért nem voltak magyarellenes provokációk Kárpátalján” – mondta a HVG-nek Viktor Mikita. A kárpátaljai kormányzó arról is beszélt, hogy nem szabad felelőssé tenni a kárpátaljai kisebbségeket „anyaországuk” politikája miatt.
Évek óta csökken a Kárpátalján élő magyarok száma. Ukrajna nyugati végéről most a legnagyobb arányban a magyarok mentek el, és tömegesen érkeznek a háború elől menekülő ukránok.
Az ukrán-magyar határon fekvő kis faluban mindent összekapartak a helyiek, és összefogva látják el az ide érkező egyre több, háború elől menekülő családot. Közben a fronton harcolók is kapnak tőlük.