Putyin a Nyugatnak propagandát, Ukrajna szomszédjainak területeket kínál

Újra tanúbizonyságot tett egyéni történelemszemléletéről az ukrán nemzet létét is tagadó Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő legutóbbi beszédében azt fejtegette, hogy Ukrajnának vissza kellene adnia Lengyelországnak az 1939-ben hozzá – akkor mint a Lengyelország keleti felét lerohanó Szovjetunió tagköztársaságához – csatolt területeket. Emellett azon is el kellene gondolkodnia, hogy

az egykor Magyarországhoz, illetve Romániához tartozó, most Ukrajna részét képező térségeket is erőszakkal vették el.

Putyin még – igyekezve éket verni Kijev és az Ukrajna mellett jelenleg teljes mellszélességgel kiálló Varsó közé – hozzátette: „Ismerjük a lengyel elit egy részének a tengertől tengerig tartó ország megteremtésére vonatkozó elképzeléseit. A második világháború előtt sokan beszéltek erről, és bár most azt látjuk, hogy összeölelkeztek Lengyelország és Ukrajna vezetői, a régi ötlet nem tűnt el.” 

A szlovák külügyminiszter Orbán térképéről: A szlovákoknak joguk van enyhén paranoiásnak lenni

Ratislav Kacer egy interjúban beszélt a magyar kormányfő irodájában lógó Nagy-Magyarország-térképről, de arról is, hogy a magyar-szlovák "ezeréves házasság" egy fél évszázadot leszámítva jó házasság volt.

Putyin – hasonlóan korábbi értekezéseihez – néhány tényről elfeledkezett. Például arról, hogy a második világháború előtti évtizedekben Kárpátalja – a trianoni döntés következményeként – Csehszlovákiához tartozott, s a szovjetek 1945-ben csatolták a birodalmukhoz. A másik fontos, de „mellőzött” tény az, hogy az egykori lengyel területekből nemcsak Ukrajna kapott bőségesen, hanem a most Putyin egyik utolsó szövetségesének számító Fehéroroszország is. Bár a második világháború előtt a lengyel–szovjet határ Minszkhez közel húzódott, Putyin Aljakszandr Lukasenka államának ugyancsak Lengyelországtól elrabolt harmadát nem adná vissza Varsónak.