Szijjártó megerősítette, Magyarország nem engedte az ukrán külügyminisztert a NATO tárgyalóasztalához
A magyarok mellett a törökök sem egyeztek bele, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülését megtartsák.
Mindeddig az ukrán kormány erőteljesen korlátozta a kisebbségek jogait, azonban az uniós csatlakozás érdekében most hajlandóak enyhíteni a korábban elfogadott törvényeken.
Aláírta pénteken a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ez a törvény az egyik feltétele az Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.
Az ukrán parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek ezentúl joguk lesz társadalmi szervezeteket létrehozni, békésen gyülekezni, valamint rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával. Joguk lesz így már részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, mindezt úgy, hogy közben megőrzik kulturális önazonosságukat.
A jogszabály mindemellett garantálja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára szóbeli és írásbeli formában is a közéletben. Kérdés, hogy ettől változik-e a magyar kormány hozzáállása, hiszen többször a határon túli magyarok jogainak csorbítására hivatkozva blokkoltak különböző diplomáciai lépéseket Ukrajnával szemben.
A magyarok mellett a törökök sem egyeztek bele, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülését megtartsák.
A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosok 22,18 százaléka volt valamelyik nemzeti kisebbség képviselője. Az akkori népszámlálási adatok szerint a legnagyobb kisebbséget az oroszok adták, ők akkor a társadalom 17,3 százalékát tették ki.
Az utóbbi években Ukrajnában olyan oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, aminek célja a kisebbségek – elsősorban az oroszok – kiszorítása volt, azonban az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érintették ezek a törvények. A kisebbségek jogainak megsértését a magyar kormány sokszor kritizálta, azonban hasonló kritikákat fogalmazott meg a román és a bolgár parlament is.
Az Európa Tanács 2017-ben fogadott el egy határozatot, amiben azt ajánlották, hogy vizsgálják felül azt a rendelkezést, amivel kötelezővé tették minden ukrán iskolában, hogy csak ukránul lehet tanulni a tantárgyakat. A törvényt december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is.
Az ukrán nyelvtörvényről itt írtunk bővebben:
Jogos sérelmek, propaganda és Magyarország Moszkvához közeledése is kellett ahhoz, hogy elmérgesedjen viszonyunk keleti szomszédunkkal, amiben a Krím helyzete épp olyan fontos, mint a kárpátaljai magyaroké. Átnéztük, milyen lépésekkel jutottunk el idáig.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.