Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Aláírta pénteken a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ez a törvény az egyik feltétele az Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének.
Az ukrán parlament honlapján közzétett törvény szerint az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek ezentúl joguk lesz társadalmi szervezeteket létrehozni, békésen gyülekezni, valamint rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával. Joguk lesz így már részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, mindezt úgy, hogy közben megőrzik kulturális önazonosságukat.
A jogszabály mindemellett garantálja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára szóbeli és írásbeli formában is a közéletben. Kérdés, hogy ettől változik-e a magyar kormány hozzáállása, hiszen többször a határon túli magyarok jogainak csorbítására hivatkozva blokkoltak különböző diplomáciai lépéseket Ukrajnával szemben.
Szijjártó megerősítette, Magyarország nem engedte az ukrán külügyminisztert a NATO tárgyalóasztalához
A magyar miniszterelnök a Twitteren is megígérte Sanna Marin finn kormányfőnek, hogy az Országgyűlés jövőre dönt a finnek és a svédek NATO-csatlakozásáról. Igaz, ezt a kormány már korábban is megtette, mégsem lett belőle semmi.
A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosok 22,18 százaléka volt valamelyik nemzeti kisebbség képviselője. Az akkori népszámlálási adatok szerint a legnagyobb kisebbséget az oroszok adták, ők akkor a társadalom 17,3 százalékát tették ki.
Az utóbbi években Ukrajnában olyan oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, aminek célja a kisebbségek – elsősorban az oroszok – kiszorítása volt, azonban az Ukrajnában élő magyarokat is hátrányosan érintették ezek a törvények. A kisebbségek jogainak megsértését a magyar kormány sokszor kritizálta, azonban hasonló kritikákat fogalmazott meg a román és a bolgár parlament is.
Az Európa Tanács 2017-ben fogadott el egy határozatot, amiben azt ajánlották, hogy vizsgálják felül azt a rendelkezést, amivel kötelezővé tették minden ukrán iskolában, hogy csak ukránul lehet tanulni a tantárgyakat. A törvényt december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is.
Az ukrán nyelvtörvényről itt írtunk bővebben:
Orbánék pálfordulása is kellett ahhoz, hogy idáig fajult a viszony Ukrajnával
Négyen keresnek megoldást Ukrajna szinte megoldhatatlan problémáira az Élysée-palotában Párizsban. Vlagyimir Putyin orosz és Volodomir Zelenszkij ukrán elnökön kívül jelen van Angela Merkel német kancellár és a vendéglátó Emmanuel Macron. A francia elnök orosz nyitása tette lehetővé a találkozót, melynek homlokegyenest ellenkező nézeteket kellene közös nevezőre hoznia.
