Karácsonyi Dávid, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (ELKH CSFK) Földrajztudományi Intézetének tudományos munkatársa arról beszélt, hogy február 24-e előtt, a 2014 óta zajló hibrid háború csak az ukrán nehézipart érintette, az invázió jelenlegi állása szerint viszont már az ukrán agráriumot, a vidékies, ritkán lakott területeket rohanták le az oroszok. Hozzátette, hogy május 23-áig megszállt területeiről kerül ki a világ napraforgó termelésének 5 százaléka és a búza, rozs termelésének 1 százaléka. Ebben pedig még nincs benne az ehhez szükséges megszállás alatt lévő infrastruktúra. A napraforgó esetében akár a világ termelésének a harmada is veszélyben lehet. 

MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

A konfliktus nyelvpolitikai aspektusával kapcsolatban Karácsonyi Dávid beszélt arról, hogy 2014-2022-ig az urbánus területek és orosz ajkú népesség által lakott területek kerültek a szakadár erők ellenőrzése alá. Most viszont a városi terek váltak az ellenállás terepeivé, ráadásul egyelőre az oroszoknak alig sikerült nagyvárost elfoglalniuk. A kutató szerint az orosz haderő az ukrán ajkú vidéki térségeket szállta meg és onnan lövik a nagyvárosokat, ahol az orosz ajkúak élnek. A 2014-2022-ig érintett területeken 80 százalék volt az orosz ajkúak aránya, most viszont színukrán területek megszállásával ez már 40 százalékra csökkent.

Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az orosz-ukrán háború aktualitásairól beszélt. Szerinte bár nyílt források alapján nem lehet teljesen aktuális képet alkotni, legfeljebb 18-24 órával később, de még ezzel a beépített késéssel is elég pontos képet lehet alkotni. A legintenzívebb harcok a kelet-ukrajnai fronton, a donbaszi kiszögellésnél zajlanak jelenleg, itt koncentrálják erőiket az oroszok és döntő fontosságú ütközet zajlik.

A kutató szerint az orosz hadműveleti tervek korábban nagyméretű bekerítésben gondolkodtak Zaporizzsja és Harkiv vonalától, hogy Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja megyét levágják. Ez meghiúsult, ezért Oroszország lecsökkentette a bekerítés fókuszát. Most a donbaszi kiszögellés keleti végét (Szjevjerodoneck, Liszicsanszk) érintik leginkább a harcok, itt harcol az orosz haderő legjava és az ukrán haderő legelitebb egységei is, jelenleg 10 ukrán dandárnyi erő, közülük négy dandár nagyon fenyegetett helyzetben.

MTI / EPA / Szergej Kozlov

Rácz András kiemelte, hogy Popásznánál egy hete áttörtek az oroszok és úgy tűnik, észak-nyugati irányba akarják bezárni a bekerítést. Hamarosan kiérhetnek a síkságra, ahol már könnyebb lesz az előrenyomulás a harckocsikkal. Hozzátette, nagyon kemény harcok lesznek az elkövetkező időszakban, mert az oroszok tekintélyes méretű ukrán erők bekerítése után akarnak alkudozni, zsarolni a kijevi kormányt a hadifoglyokkal, ahogy annak idején Debalcevénél tették. Akkor ennek hatására írta alá Porosenkó elnök a Minszk 1 és 2 megállapodásokat. Most is ezzel akarják belekényszeríteni Ukrajnát abba, hogy belemenjen az "új valóságba". Rácz András szerint ez a bekerítés meg fogja határozni, hogyan alakul a háború jövője. Látszik, hogy Oroszország tüzérséggel és légierővel fel akarja őrölni az ukrán erőket.

Azonban az orosz haderő 200 ezres kontingesének egyharmada már kiesett, az ukránok szerint akár már a fele is. Oroszország egyelőre rejtve mozgósítja a tartalékosait, hivatalosan továbbra sincs hadiállapotban. Önkéntes alapon próbálják egyelőre visszahozni a tartalékosokat. Rácz szerint ez abból is látszik, hogy T62-es harckocsikat is visznek már a frontra, ezek pedig a tartalékosokhoz tartoznak az orosz haderőn belül.

A kutató szerint létfontosságú, hogy a beérkező nyugati nehézfegyverzet segítsen megfordítani a helyzetet. Ezek sokkal hatékonyabbak, mint az orosz arzenál. Nem csak fegyverzetről van szó, hanem a lőszerellátásról is. Márpedig ez nem megoldott jelenleg. A fegyverszállítások késedelme napi szinten kerül ukrán katonák életébe, kimutatható a területi és az emberi veszteség - tette hozzá Rácz András.

AFP / DIEGO HERRERA CARCEDO

Tátrai Patrik és Kovály Katalin, az ELKH CSFK Földrajztudományi Intézet kutatói beszéltek a kárpátaljai magyarság egyre nehezebb helyzetéről is. Pontos adatok nincsenek, de az látszik, hogy az első napokban sokan átmentek, aztán visszajöttek. Minél inkább elhúzódik azonban a háború és minél több közvetlen támadás éri Kárpátalját, ez annál jobban billenti az elmenekült lakosságot abba az irányba, hogy akik elmentek, egyre bizonytalanabbak, hogy visszamenjenek-e.