A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
A festő szerint ő úgy festi a világot, ahogy látja.
David Tesinsky abszurd fotói, amelyek a világ legrangosabb lapjaiban jelentek meg, a Csányi5-ben láthatók május 20-ig.
Két művészeti ág összefogásából született figyelemfelhívó állásfoglalás a mindennapjainkat meghatározó társadalmi kérdésekről. A Radnóti Színház színészei és Csoszó Gabriella fotóművész közös munkáiból készült az Elég című kiállítás. Jakó Barbara cikke.
Számos európai város után Budapestre, a BOK csarnokba is megérkezett februárban a Van Gogh – The Immersive Experience, főleg a fiatalok azóta is tömegesen látogatják. De hát, ki ne akarna megosztani egy jó kis napraforgós vagy búzamezős szelfit az Insta-oldalán?
Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábor alig tíz éve diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika szakán, de már számos rangos díjat kapott és több országban is kiállították munkáit. Itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg. Bihari Ágnes interjúja.
Március közepéig látogatható a Budapest Art Factory műteremház és galéria Torzítások/Distortion című kiállítása új helyszínükön, az albertfalvai Építész utcában. A decemberi nagyszabású megnyitó egy vidám, jó hangulatú, a kreativitás és alkotás elegáns és kényelmesen pazar tereibe invitálta az érdeklődőket. Az azóta eltelt hónapokról, a tervekről és a kezdetekről kérdeztük Kucsora Mártát, a BAF koordinátorát, szervező-vezető művészét és Banovich Tamás New York-i galeristát, aki a tárlat anyagát biztosította.
A tárlat ősszel nyit, de akkora érdeklődésre számítanak, hogy már most árulják rá a jegyeket.
Egyebek közt – február végéig – megtekinthetjük Max Oppenheimer, az expresszionizmus úttörője életművéből összeállított tárlatot.
Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.
Fontos társadalmi üzenetet hordoz, és a modern technológiát is beveti a Kézzelfogható Alapítvány kampánya, melyet az érintettek – vak emberek – segítségével egy kiállítás is kiegészít.
Találó Francoise Gilot műcsarnokbeli tárlatának címe, a Felszálló Főnix. A francia festő kontinenseken átsuhanó, az újjászületés képességét elsajátító lénynek érezte magát.
Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.
A nászéjszaka elhálásáért ajándékozott piperekészlet, Hugonnai Vilma válóperes irata, a szűzhártyamítosszal leszámoló kortárs képzőművészeti alkotás talán pontosan jelzik, hogy a Magyar Menyasszony című, nagyszabású divattörténeti kiállítás nem(csak) az üvegcipellős tündérmese hősnőjéről szól, hanem kicsit arról is, hogyan lett az évszázadok során szomorúból boldog a menyasszony.
A nagy érdeklődésre való tekintettel hétfőn is meg lehet nézni, hétvégén pedig 10 helyett 9 órakor nyit a múzeum.
A legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira falfestményeinek világát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum január 23-án nyíló régészeti kiállítása – fényképekkel.
A 94 éves japán művészikon, Kuszama Jajoi végtelenbe vesző vibráló alkotásaival ma is kápráztatóan eleven, ezt illusztrálja a Visionary Colors című jelenleg is látható időszaki kiállítása Tokióban. Helyszíni beszámoló.
