A tiniknek elsősorban ámulni- és szelfiznivaló környezet, az idősebbeknek elgondolkodtató tudományos-művészeti tárlat, persze nem tilos a tiniknek sem a gondolkodás és az idősebeknek sem a szelfizés. Jónéhány órát érdemes rászánni a Light Art Museum tárlatára, úgyhogy kiváló téli szüneti program lehet.
Miért felejtették el és hogyan találták meg az ötezer éves civilizációt, ami mára kikopott a magyar történelemkönyvekből? Ennek eredtünk nyomába a Szépművészeti Múzeum kivételes Mezopotámia-kiállítása kapcsán Niederreiter Zoltán assziriológus kurátorral.
A sarkkörön, a globális felmelegedés epicentrumában zajló tudományos munkát dokumentálja Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című kiállítása a Capa Központban.
Interaktív kiállítás nyílt a zeneszerző otthonában. A Bartók Emlékház új tárlata nem csupán Bartók Béla életét és művészetét mutatja be, hanem bepillantást enged abba a lelki és kulturális térbe, amelyben élt és alkotott.
Száz lélegzetelállító képet mutatnak be az év legnagyobb asztrofotós eseményén.
A korábbi moszkvai agrárattasé Kisst a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) standjánál fotózták le. A HEPA neve legutóbb akkor került be a hírekbe, amikor az ügynökség moszkvai irodavezetőjének a fiát megfogták az amerikai hatóságok, mert katonai rádiókat akart Oroszországba csempészni.
Milyen muzeológia irányelveket követtek az etnográfiai szakemberek a 3600 eredeti tárgyat, 1600 fotót 3000 négyzetméteren bemutató új állandó tárlat létrehozásakor, mely nyolc tematikai egységben sokféle értelmezést lehetővé tevő történetekkel igyekszik közel hozni a néprajzi gyűjtést és gyűjteményezést? A Magyarország és a Kárpát-medence öröksége mellett öt kontinens kultúráját is tolmácsoló kiállítás mögötti munkát Berényi Marianna, a múzeum főosztályvezetője mutatja be.
Mi köze lehet egy ókori keleti démonnak az 1970-es évek kultikus horrorfilmjéhez vagy a 2000-es évek legsikeresebb virtuális zenekarához? A Szépművészeti Múzeum hiánypótló Mezopotámia-kiállításáról ez is eszünkbe jutott, de bőven maradt bennünk hiányérzet.
„Sok önarcképet készítettem, mert hullanak körülöttem az emberek, mint a legyek, végül senki sem marad, hogy megfessen, csak én magam” – ironizált a brit festőművész, Francis Bacon, akinek a műveiből a londoni The National Portrait Galleryben nyílt kiállítás.
Közel ötven évig lapult a festőművész Frida Kahlo fotógyűjteménye elzárva mexikóvárosi házának fürdőszobájában. A 2003-ban közzétett kollekcióból összeállított kiállítás most a Mai Manó Házban látható.
Sok évtizedes adósságot törlesztve először nyílt közös, átfogó kiállítása az 1915-ben elhunyt Galimberti Sándor – Dénes Valéria festőművész házaspárnak a Magyar Nemzeti Galériában. A páros életmű száz év után is meglepetésekkel szolgál.
A két éve átadott városligeti Néprajzi Múzeumban megnyílt végre a háromezer négyzetméteres, nagyszabású állandó kiállítás. A mintegy ezer történetet elmesélő tárlat 3600, nyolc tematika köré csoportosított műtárgyából öt izgalmas darabot mutatunk be.
A járvány és a háború zavarta össze a miniszterelnököt a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításának megnyitóján, a beszédről készült videóból kivágták a mondatot, amelyből kiderül, hogy hibázott a kormányfő.
Várnai Gyula, a magyar kortárs művészet középgenerációjának egyik kiemelkedő alakja az őt képviselő acb Galéria kiállítótermében három év után újra önálló anyaggal jelentkezik. Írásunkban az alkotó és Fenyvesi Áron, a galéria kurátora beszél a jelenről – de a kiállítás tematikája kapcsán a jövő is határozott hangsúlyt kap.
A tárlaton a történelem egy homályban maradt szegletére láthatunk rá: az ötvenes évek elején működött badacsonyi internálótáborra. A tárlat anyagában a helyszín és a politikai foglyok sorsának bemutatása összefonódik a társadalmi emlékezet kérdéseivel; az emlékezés és felejtés mechanizmusának feltárását a multiszenzorális megoldások mellett a művészi hozzájárulások teszik egyedivé.
Marcel Duchamp és Andy Warhol meghökkentettek, amikor hétköznapi tárgyakat a műalkotás szintjére emeltek. A Ludwig Múzeum tárlata 78 művész több munkáján keresztül bemutatja a kortárs megközelítést.
A fotó egy elmúlt pillanat médiuma, míg a film a jelenben zajlik, és folyamatosan a jövőbe mutat – fogalmaz Hámos Gusztáv videóművész, aki alkotótársával, Katja Pratschkéval a fenti kettőt ötvöző, fotószekvenciákon alapuló fotófilmben talált rá a legizgalmasabb kifejezési módra. Munkáik a Mai Manó Házban láthatók.
Az amszterdami kormány már tavaly is úgy határozott, hogy a lopott tárgyak hiába kerültek múzeumba, akkor is vissza kell adni őket Indonéziának. Más országok is sorban állnak.
