Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.
2023-ban a világ tíz legjobb kiállítása közé sorolta több művészeti szakíró is Philip Guston londoni bemutatkozását; az 1980-ban elhunyt alkotót pedig az elmúlt száz év legfontosabb amerikai festőjének tartják. A több művészeti stílusban megnyilatkozó Guston nemcsak a rasszizmus, az antiszemitizmus és a fasizmus – a számtalan alakban jelentkező gonosz – banalitását választotta kritikai munkái témájául, hanem karikarisztikus módon jelenítette meg az amerikai identitást is. Helyszíni beszámoló a Tate Modern még február végéig futó kiállításáról.
Több éves késés után jutott el tavaly a kanadai-amerikai Philip Guston életmű-kiállítása a londoni Tate Modernbe. Pár éve nagy felháborodást okozott a művészeti világban, hogy neves amerikai múzeumok a londoni intézménnyel együtt a George Floyd halála után kialakult helyzetben a halasztás mellett döntöttek. Pedig az erős üzenetet közvetítő képek önmagukért beszélnek, és egyértelmű kiállást jelentenek a rasszizmus ellen.
Nem kevés bátorság és elszántság kellett ahhoz, hogy a befutott művész, Philip Guston az ötvenhez közel otthagyja a sikert és elismertséget hozó absztrakt ábrázolásmódot, és új képi nyelvet létrehozva, meghökkentő és szokatlan művekkel rukkoljon elő.
Ahogy kritikusa, John Perreault írta róla akkor: „igazán tökösnek kell lenni egy ilyen váltáshoz, mert nagyon sok ember utálni fogja ezeket a festményeket.” (Majd hozzátette, hogy ő nem tartozik közéjük.)
A politikai haszonszerzést szolgáló, észszerűtlen beavatkozások sorába illik a készpénzfizetés alkotmányos joga. A szabályok ráadásul néhol nem is egyértelműek, és komoly versenyhátrányt okozhatnak a magyar piaci szereplőknek.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
