Még 2015-ben került elő egy veszélyes program, ami akkor windowsos számítógépeken okozott kárt. Sokat fejlődött az évek során, olyannyira, hogy immár androidos készülékeket és Mac számítógépeket támad.
Rögzítheti a hívásokat, elolvashatja az SMS-eket és ellophatja a telefonon lévő fájlokat az ESET által azonosított androidos kémprogram.
November végén rendezik meg az idei nemzeti kiberbiztonsági konferenciát, de a koronavírus-járvány miatt online. Az eseményhez bárki csatlakozhat, regisztrációra sincs szükség.
A G Data kiberbiztonsági vállalat adatai szerint 2020 első fél évében több mint kétmillió kártékony androidos alkalmazás látott napvilágot, azaz minden nyolcadik másodpercben megjelent egy új kártevő. Az elemzők szerint a túlságosan olcsó telefonok gyakran végül igen drágának bizonyulnak.
HEH botnet néven új zombivírust azonosítottak kiberkutatók. A kártevő nem adatok vagy jogosultságok megszerzésére pályázik, egyetlen célja a károkozás.
A PwC globális felmérésében üzleti és technológiai vezetőket kérdeztek. A koronvírus-járvány hatására a cégvezetők 96 százaléka módosította kiberbiztonsági stratégiáját, 40 százalékuk a a digitalizáció vállalatukon belüli gyorsulásáról számolt be. A kutatás szerint világszerte 3,5 millió kiberbiztonsági állás vár majd betöltésre 2021-ben.
Egy kiterjedt akció keretében leállította a Trickbot mögötti szervereket a Microsoft. Az infrastruktúra révén veszélyes zsarolóvírusokat terjesztettek hackerek, több mint egymillió számítógép bevonásával.
A Kaspersky kutatói egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében folyó, az átlagosnál nagyobb intenzitású adathalász-akcióra derítettek fényt.
Az Avast kiberbiztonsági szakértője, Martin Hron arra volt kíváncsi, vajon tényleg fel lehet-e törni egy hálózatra kapcsolt háztartási gépet úgy, hogy a hálózatot, amire csatlakozik, nem kell meghackelni.
Több vállalat is annak az eResearchTechnology nevű szolgáltatónak a szoftverét használja, amelyiket nemrég hackertámadás ért. Azt nem tudni, a koronavírussal kapcsolatos információkat elérték-e.
A Sophos kiberbiztonsági vállalat figyelmeztetése szerint az internetes csalók is megtanulták, hogy kifizetődő dolog hirdetni. A cég olyan csalásokra bukkant, melyek elkövetői webes hirdetésekben hamis figyelmeztető rendszerüzeneteket dobnak fel számítógépeken és telefonokon egyetlen céllal: hogy annyira megrémítsék az embert, hogy az fizessenek egy megoldásért – egy olyan problémára, amely nem is sújtja.
Minap adta ki legfrissebb jelentését az AV-Comparatives független tesztlabor. Tizenhét internetbiztonsági programot teszteltek, négy vett észre minden kártékony kódot.
Azonnali frissítést adtak ki a Windows Serverekhez, miután a biztonsági résen keresztül úgy juthatnak be a hackerek a rendszerbe, hogy még csak felhasználói adatokat sem kell lopniuk hozzá.
Tony Abbott március 21-én utazott Sydney-ből Tokióba, az úthoz kapott beszállókártyáját pedig lefotózta és kitette az Instagramra. Azóta kiderült: nem kellett volna.
A dolgozók a mézesmadzagnak vagy a furkósbotnak dőlnek be nagyobb eséllyel? A fenyegetéseknek vagy az ingyenes ajánlatoknak? A határozott utasításoknak vagy segítőkész javaslatoknak? A Sophos egy szimulált támadási sorozatban valósnak tűnő, ám “hamis” adathalász kísérleteket juttatott el felhasználókhoz, azzal a céllal, hogy megvizsgálja, melyik módszer adja a legjobb, pontosabban a legrosszabb eredményeket.
A windowsos számítógépeket a legkülönfélébb módon támadhatják a kiberbűnözők. Most egy új módszerre derült fény.
A KryptoCibule nevű kártevő a trükkös fajtából való: ott, ahol munkához lát, a számítógép erőforrásait használva kezd kriptopénzt bányászni.
Legyen szó multinacionális vállalatok adatbázisairól vagy saját számítógépünkön tárolt fotóalbumainkról, az évek alatt összegyűlt digitális tartalmak értékét nehéz lenne túlbecsülni. Elvesztésük egy vállalat számára pénzben és imázsban is nagy károkat okozhat, számunkra pedig – csak a fényképek példájánál maradva – a múltunk egy lenyomatának eltűnéséhez vezethet – hangsúlyozza a Hewlett Packard Enterprise (HPE), amely az egyszerű, úgynevezett 3-2-1 adatvédelmi szabály betartását javasolja.
A Kaspersky friss jelentése szerint a válaszadók 46%-a számára nem jelent problémát, hogy a lakótársaival megosztva használja a streaming szolgáltatásokat. Egyharmaduk (32%-uk) ugyanakkor nem biztos abban, hogy a fiókja biztonságban van, mivel nem ismeri a vele egy háztartásban élők digitális szokásait.
A Visa mostantól a valós idejű mélytanulást (deep learning) használja a tranzakciók feldolgozása során. A Smarter Stand in Processing (STIP) névre keresztelt megoldás mesterséges intelligencia segítségével csökkenti az ügyfelek elutasított tranzakcióinak számát, amikor bankjukban működési zavar vagy leállás tapasztalható.
