Miért nem lehet atombombája Iránnak és hogyan lett másoknak? Mivel töltötték a 37 órányi repülést az óriásbombát Iránra ledobó amerikai pilóták? Milyen emléket állítanak II. Erzsébetnek a Buckingham palota mögött? Kik játszottak Brad Pitt előtt Forma-1-es pilótát a mozivásznon? Ki verte fogához a garast és ki költekezett a NATO tagjai közül? Heti Kilátó.
Miközben a magyar kormány a migránsoktól félti Európát, az utóbbi években Németországba érkezett bevándorlók negyede a távozást fontolgatja az idegengyűlölet erősödése és a gazdasági gondok növekedése miatt. A németországi antiszemitizmusról, az idegengyűlöletről és ezek okairól a Deutsche Welle német hírportál írt. Nem csak Németország vonzereje csökken, hanem az EU egészéé is, a lehetséges kiutakról a The Conversation közölt cikket. Szó lesz arról is, ahogy az MI elveszi a munkánkat, a cápák pedig nem azok, aminek látszanak. Heti Kilátó.
Mi az a Nemzeti Gárda, amit Trump mozgósított? Mivel bosszantja egymást Észak- és Dél-Korea? Miért írja elő Szíria és miért akarta betiltani Franciaország a burkinit? Hogyan lett ínyencség az éticsiga és az osztriga? Milyen bizarr tárgyakat vehetünk a bizarr filmeket készített David Lynch örökségéből? Itt a friss Kilátó.
Németország lehet az USA helyett az európai biztonság szavatolója, az orosz–ukrán háború vége után évtizedekbe telik majd a fel nem robbant lőszerek ártalmatlanítása, tovább olvadnak a gleccserek, miért fontosak a mesék, és egy új kutatás eredményei az alvásmegvonás súlyos következményeiről. Hírek az elmúlt hétről a nagyvilágból – friss Kilátó hírlevél.
Donald Trump megfékezné Irán nukleáris programját, ami hat évtizede amerikai segítséggel, békésnek indult. Ukrajna és Oroszország hadifoglyokat cserélt, akikkel a történelem során gyakran bántak brutálisan. III. Károly angol királynak írt beszéddel üzent Kanada Trumpnak. Venezuela kormányzót nevezett ki olyan területre, ami nem is az övé. Az űr mélyén is hallani majd a Kék Duna keringőt. Friss Kilátó hírlevél.
Donald Trump, felrúgva a diplomácia szabályait rendre vendégei megalázására használja ki a Fehér Házban rendezett találkozókat, ám az áldozatok tanulnak és visszavágnak. A németek sem hagyják magukat, céljuk, hogy övék legyen Európa legnagyobb hagyományos hadserege. És talán az emberiség is visszavág a ráknak, új módszerrel kezeik a súlyos betegségben szenvedőket. Heti Kilátó.
Donald Trump amerikai elnök luxusrepülőgépet, XIV. Leó pápa pedig teniszütőt kapott ajándékba, de nemcsak ez a különbség kettejük között. Csehországban Oskar Schindlerhez kötődő új múzeumban emlékeznek a holokausztra. Miért Ábrahámról nevezték el a muszlim országok és Izrael közötti megállapodásokat? Japán különcségeinek egyike a légyotthotel, ahol néhány kellemes órát tölthetnek el a párok. A friss heti Kilátó.
Nehéz lejönni az orosz energiahordozókról, miközben az is kiderült, hogy a szélturbinák egymás elől viszik el a szelet. De legalább az angliai St. Albansban a 14 éven aluli gyerekek többsége már nem használ okostelefont. Heti Kilátó.
Szerdán kezdődik a pápaválasztó konklávé a Vatikánban – filmkészítők már többször elképzelték, mi folyhat a zárt ajtók mögött. Kanadában megnyerte az általa nem kedvelt liberálisoknak a trollkodásával a választást Donald Trump, akinek lesújtó a bizonyítványa az első száz napja után. Vasárnap világszerte ünnepelnek a Star Wars univerzum rajongói, érkezik május 4. Európába visszatértek a farkasok, aminek Ursula von der Leyen nem (sem?) örül. E heti Kilátó.
Fontos időszakot él át két nagyhatalom: az USA sorsdöntő és a demokrácia jövőjét is befolyásoló elnökválasztás előtt áll, míg Oroszország egyre inkább egy rugalmatlan, szovjet típusú gerontokrácia irányítása alá kerül. Finnországban közben megbolondultak az erdők, a tengerekben pedig újfajta veszély fenyegeti a kontinenseket összekötő adatkábeleket.
A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.
Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
A szerda hajnali tévévitában jól szereplő Kamala Harris első nőként lehet amerikai elnök, de nem ő az első próbálkozó: egy XIX. századi elődje, Victoria Woodhull akkor indult, amikor a nőknek még szavazati joga sem volt az Egyesült Államokban. Ezt az akadályt 1920-ban eltüntették, Németországban viszont éppen újakat állítanak az illegális bevándorlók elé. A határellenőrzés bevezetése azt a schengeni rendszert fenyegeti, amely az első világháború előtti időszak után újra megteremtette a szabad mozgás lehetőségét a kontinensen.
A világot kettős mérce alkalmazásával, Ukrajnát pedig neonácisággal vádoló Oroszország nem akarja észrevenni, hogy két német tartományban, Türingiában és Szászországban az az AfD tört előre, amelynek több vezetője valóban nosztalgiával gondol a hitleri időkre. Moszkva közben igyekszik eltitkolni saját polgárai előtt, hogy az állítólag már sokadszor szétvert ukrán hadsereget az orosz katonaság nem tudja kiszorítani az Oroszországhoz tartozó Kurszk térségéből.
Kamala Harris továbbra is rajta van a limezöld brathullámon, Ukrajna a már sokat látott Kurszk régiónál tört be ellenséges területre, az olimpia szervezői szimbolikus ajándékot adnak az újjáépülő Notre-Dame-nak, új információt fedeztek fel Rembrandt egy sokat elemzett festményéről, a Netflixen pedig jól ismert irodalmat dolgoz fel egy új sorozat.
Radikalizálódik a világ egyik leggazdagabb embere, Elon Musk, és nem igazán lehet tudni, mi a valódi célja. Az éppen 25 éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyin orosz elnök is gazdag, de róla sejthetjük, mit akar, azt pedig sokan elemzik, hogyan képes ennyi ideig vezető szerepben maradni. Hatalmasok fejtegetése, sportpszichológia és néhány biztató hír az e heti Kilátóban.
A nyílt háború szélére sodorta a Közel-Keletet, hogy rövid idő leforgása alatt Izrael két nagy ellenségével is végzett: Iránban a Hamász politikai vezetőjével, Libanonban pedig a Hezbollah egyik fontos katonai parancsnokával. Ez úgynevezett célzott likvidálás, amikor a célszemély környezetét megkímélik, s ezzel a módszerrel számos ország élt, az USA és Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) éppúgy, mint az 1970-es és 1980-as években a dél-amerikai junták. A közel-keleti feszültség átmenetileg elterelte a figyelmet a párizsi olimpiáról, ahol ezúttal is több technológiai újítás segíti a sportolókat az aranyérem megszerzésében. A legcsillogóbb medálra a nyári játékok során sokszor királyi sarjak vagy hírességek is vágytak, de a dobogó legfelső fokára csak az amerikai Benjamin Spock jutott fel – ő a sportsikere idején még langaléta egyetemista volt és csak később lett a gyereknevelés egyik leghíresebb teoretikusa.
Átalakuló és egyre embertelenebbé váló háborúk és az országuk jövőjét veszélyeztető, különféle betegségektől szenvedő politikai vezetők – ezen a héten sem volt uborkaszezon a világban. A hírlevélben szó esik még arról, valóban a legzöldebb lesz-e a napokban kezdődő párizsi olimpia, illetve, hogy talán lesz esélyünk arra, hogy belátható időn belül valóban megbízható időjárásjelentéseket kapjunk. Végül egy elemzés arról, miképpen lehet a Föld képére formálni a Marsot, hogy legyen hova átköltöznünk, ha már elviselhetetlenné válik a klíma.
