A hét büntetése: hogyan hatnának a világgazdaságra a Trump által beígért másodlagos szankciók?
Péntek a nagy nap, ekkor jár le az a közelebb hozott határidő, amelyet Donald Trump amerikai elnök szabott meg arra, hogy Moszkva beleegyezzen az Ukrajna ellen több mint három éve vívott háború legalább egy hónapig tartó tűzszünettel való felfüggesztésébe. A jelek szerint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek esze ágában sincs leállítani a hadműveleteket, így nem kizárt, hogy a Fehér Ház ura valóban bevezeti a kilátásba helyezett másodlagos szankciókat azon országok ellen, amelyek továbbra is vásárolnak orosz olajat. Bár a teljes szigor nem valószínű – az előjelek arra utalnak, hogy Trump még mindig hisz Putyinnak –, részlegesen érvénybe léphetnek a Magyarországot is sújtó büntetőintézkedések. Az is valószínű, hogy a szankciókkal való fenyegetés továbbra is érvényben marad.
Éppen ezért érdemes megvizsgálni, miképpen hatna a világgazdaságra, ha az amerikai elnök valóban bevezetné a százszázalékos vámokat (az USA gazdaságpolitikáját épp részletesen elemezte e havi Macroscope prémium hírlevelünk). A háborús kiadások fedezésére is használt olajexport fő érintettje Kína, Törökország és India, utóbbi ellen Trump már bevezetett egy 25 százalékos extra vámot a már korábban érvénybe léptetett 25 százalékos teher mellé. A százszázalékos vámemelés a legnagyobb hatást az olajárra gyakorolná, ha ugyanis a szankciók működnének, akkor jelentősen csökkenne a világpiacra kerülő olaj mennyisége, hiszen Oroszország jelenleg a legnagyobb exportőr. Ha csökken a kínálat, az árak épp úgy az egekbe szökhetnek, mint 2022-ben, amikor Moszkva megindította Ukrajna elleni invázióját.
Trump ugyanakkor nem tart ettől, ő arra számít, hogy a növekvő amerikai termelésből ki lehet elégíteni az igényeket. A BBC által megszólaltatott szakértők szerint az OPEC+ tagállamok is besegíthetnek, ezekben ugyanis jelentős mennyiségű kihasználatlan és viszonylag gyorsan működésbe hozható kitermelési kapacitás halmozódott fel. Az is valószínű, hogy Oroszország felhasználná azokat a csatornákat az export fenntartására és a másodlagos szankciók elkerülésére, amelyeket már most is használ: az értékesítést közvetítőkön keresztül, illetve a sok hajóból álló árnyékflottát, amivel el lehet rejteni, mi a szállított olaj pontos forrása.
Míg állítólag az olajpiacon nem érezhető majd igazi sokk, érezhetően megdrágulnak az Indiából és a többi érintett országból az USA-ba szállított termékek: például az ott gyártott iPhone-oké és járműveké.
Ha viszont Kína is bekerül a büntetett államok körébe, az a Washington és Peking közötti kereskedelmi háború fellángolásához és súlyos világpiaci következményekhez vezet. És persze megnőne az az inflációs nyomás is, amely ellen Trump állítólag komoly harcot vív. Miközben nőnek az amerikai bevételek – az importőrök többet fizetnek be az államkincstárba – egyelőre nincs jele annak, hogy Trump ígéretének megfelelően valamit „visszaosztana” a polgároknak az áremelkedések miatt.
Mivel több EU-tagállam, köztük Magyarország is vásárol még orosz olajat, a belengetett 100 százalékos vám az EU és USA közötti kereskedelemben is fennakadást okozna, pont akkor, amikor megállapodás született arról, hogy a legtöbb EU-s áru 15 százalékos vám befizetése után kerülhet csak be az amerikai piacra. Oroszországban pedig várhatóan recesszió jönne, igaz Moszkvában már a szankciók nélkül is stagnálásra, illetve visszaesésre számítanak: a költségvetési kiadások harmadát fedezik az egyébként is csökkenő olaj- és gázexportból származó bevételekből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy helikopterszimulátorban
Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP
