A heti Kilátóban összefoglaljuk mi történt Hágában, mi a helyzet Tibetben, érdemes-e gyerekeknek vegán étrendet összeállítani, mit jelentett be a Microsoft az orvosi diagnosztika területén és hogy mit érdemes tudni a júliusban újra mozikba kerülő Apokalipszis most forgatását dokumentáló filmről.
A múlt heti hágai NATO-csúcs ugyan nem torkollott tagállamok közötti összeveszésbe, ám azért hiba lenne nem észrevenni azokat az aggasztó jeleket, amelyek a belső megosztottság növekedésére utalnak. A The Conversation amerikai híroldal szerint a legnagyobb gond az, hogy immár nyilvánvaló: az USA és az európai szövetségesek mást tartanak nyilván legkomolyabb ellenfélként. Míg az európaiak továbbra is Oroszországot nevezik meg a legkomolyabb fenyegetésként, Donald Trump elnök Amerikája Kínát minősíti a legveszélyesebb kockázati tényezőnek.
A Conversation elemzése szerint a nézetkülönbség nem csak azt eredményezte, hogy a feltűnően rövid zárónyilatkozatban egy szó sem esik arról, hogy az ukrajnai agressziót folytató Oroszország lábbal tiporja a nemzetközi jogot, hanem azt is, hogy a tagállamok más prioritásokat fogalmaznak meg a védelem területén. Az európaiak – elsősorban a balti államok, Lengyelország, de már Németország is – attól tartanak, hogy Ukrajna után a Kreml más európai országokat is megtámadna, míg az USA a csendes-óceáni, ázsiai térségre figyel, és ide telepíti legkorszerűbb harci eszközeit. Közben egyre több jel utal arra, hogy Washington fokozatosan kivonul Európából, ahol a második világháború vége óta folyamatos és meghatározó az amerikai katonai jelenlét.
A politikai váltás pedig azt jelenti, hogy Európának önvédelme érdekében pótolnia kell a kieső amerikaiakat. A helyzetet súlyosbítja, hogy Trump a legtöbbször nem beszél egyértelműen arról, hogy magára nézve kötelezőnek tartja-e a NATO ötödik cikkelyét a kölcsönös segítségnyújtásról a szövetség bármely tagja elleni katonai támadás esetén. Ezzel a változással veszélybe került annak a hármas célnak a megvalósítása, amit állítólag még a NATO első főtitkára, Lord Ismay fogalmazott meg. Eszerint az észak-atlanti szövetség feladata az, hogy az oroszokat kívül, az amerikaiakat bent tartsa, a németeket pedig ne engedjék megerősödni (“Keep the Russians out, the Americans in, and the Germans down”).
A 30 százalékos vámfenyegetés megfelezéséért cserébe az unió vállalta, hogy 750 milliárd dollárért vesz energiát az USA-tól, és 600 milliárd dollárnyi új befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
Békés Márton némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
