A hét katonapolitikai kérdése: mire elegendőek az Ukrajnának ígért amerikai fegyverek és szankciók?
Feltételezve, hogy Donald Trump kitart a legutóbbi politikaváltása során bejelentett irány mellett és valóban küld komoly és korszerű fegyvereket Ukrajnának, érdemes megvizsgálni, mire lehetnek elegendőek ezek a katonai felszerelések. Alkalmasak lehetnek-e a több mint három éve tartó háború menetének megváltoztatására? Bár az amerikai elnök nem részletezte, pontosan milyen eszközöket szán Ukrajnának – Washington szerint a szállítmányokat az európai szövetségeseknek kell kifizetniük –, azt elárulta, hogy Patriot légvédelmi rakétákat is juttatna a megtámadott országnak.
A Patriotok esetleges – újbóli – szállítása fontos fejlemény lenne: Ukrajna korábban már kapott ilyen légvédelmi eszközöket, ám mostanra gyakorlatilag kifogyott a rakétákból és szinte csak a kilövőállványok és az irányító központok (nyolc darab) maradtak meg. Az európai NATO-tagállamoknak, főként Németországnak viszont jelentős mennyiségű Patriotjuk van, s ehhez jöhetnek még azok a rakéták, amelyeket az Európában lévő amerikai támaszpontokon tárolnak. A Patriotok – amelyek akár egy olyan ballisztikus rakétára is képesek „ráállni”, amelyek nyolcvan kilométeres távolságban vannak, alkalmasak lehetnek a célpontjaikat most nagy valószínűséggel eltaláló orosz rakéták megsemmisítésére.
Bár Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a Patriotok mellett más eszközöket is kap majd Ukrajna, ezek aligha lesznek képesek gyökeres változást hozni, olyan mennyiségre lenne szükség, amivel egyelőre nem rendelkeznek a NATO-tagállamok. A hadiipar ugyan kezd felpörögni, ám hosszú idő kell ahhoz, hogy éreztesse hatását a nyugati stratégiaváltás: korábban a NATO arra volt felkészülve, hogy rövid ideig tartó, komoly intenzitású háborúkat vívjon meg, és nem arra, hogy kitartson az ukrajnaihoz hasonló, felőrlő hadviselésben. Ukrajnának jó hír, hogy Oroszország is érezhetően gyengül és képtelen tartósan fenntartani a jelenlegi intenzitást.
Talán a fegyvereknél is fontosabb a Trump által kilátásba helyezett másodlagos szankció, amely azokat az országokat sújtaná akár száz százalékos büntető vámmal, amelyek vásárolnak még orosz kőolajat. Ha ezt az intézkedést meghozzák, az valóban komoly csapás lenne Moszkva számára, de India és Kína – a két fő vásárló – valamint Magyarország is súlyos árat fizetne. Ugyanakkor az is látszik, hogy Trump lendülete fogyóban van: július 14-én még egyértelműen arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a bolondját járatja vele, majd már másnap azt mondta, ad még 50 napot a Kreml urának arra, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe. Ezzel azt sikerült elérnie, hogy Moszkva úgy érzi, ötven napja még biztosan van arra, hogy súlyos csapásokat mérjen Ukrajnára. És persze az sem biztos, hogy az ötven nap alatt Trump nem gondolja meg magát megint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a volt német védelmi miniszter, Boris Pistorius találkozik az ukrán hadsereg katonáival
Jens Büttner / POOL / AFP
