A nők a politikusok mögött és a szomjhalál vége

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a volt német védelmi miniszter, Boris Pistorius találkozik az ukrán hadsereg katonáival

Jens Büttner / POOL / AFP

A hét katonapolitikai kérdése: mire elegendőek az Ukrajnának ígért amerikai fegyverek és szankciók?

Feltételezve, hogy Donald Trump kitart a legutóbbi politikaváltása során bejelentett irány mellett és valóban küld komoly és korszerű fegyvereket Ukrajnának, érdemes megvizsgálni, mire lehetnek elegendőek ezek a katonai felszerelések, azaz alkalmasak lehetnek-e a több mint három éve tartó háború menetének megváltoztatására. Bár az amerikai elnök nem részletezte, pontosan milyen eszközöket szán Ukrajnának – Washington szerint a szállítmányokat az európai szövetségeseknek kell kifizetniük –, azt elárulta, hogy Patriot légvédelmi rakétákat is juttatna a megtámadott országnak.

A Patriotok esetleges – újbóli – szállítása fontos fejlemény lenne: Ukrajna korábban már kapott ilyen légvédelmi eszközöket, ám mostanra gyakorlatilag kifogyott a rakétákból és szinte csak a kilövőállványok és az irányító központok (nyolc darab) maradtak meg. Az európai NATO-tagállamoknak, főként Németországnak viszont jelentős mennyiségű Patriotjuk van, s ehhez jöhetnek még azok a rakéták, amelyeket az Európában lévő amerikai támaszpontokon tárolnak. A Patriotok – amelyek akár egy olyan ballisztikus rakétára is képesek „ráállni”, amelyek nyolcvan kilométeres távolságban vannak, alkalmasak lehetnek a célpontjaikat most nagy valószínűséggel eltaláló orosz rakéták megsemmisítésére.

Bár Mark Rutte NATO-főtitkár szerint a Patriotok mellett más eszközöket is kap majd Ukrajna, ezek aligha lesznek képesek gyökeres változást hozni, olyan mennyiségre lenne szükség, amivel egyelőre nem rendelkeznek a NATO-tagállamok. A hadiipar ugyan kezd felpörögni, ám hosszú idő kell ahhoz, hogy éreztesse hatását a nyugati stratégiaváltás: korábban a NATO arra volt felkészülve, hogy rövid ideig tartó, komoly intenzitású háborúkat vívjon meg, és nem arra, hogy kitartson az ukrajnaihoz hasonló, felőrlő hadviselésben. Ukrajnának jó hír, hogy Oroszország is érezhetően gyengül és képtelen tartósan fenntartani a jelenlegi intenzitást.

Talán a fegyvereknél is fontosabb a Trump által kilátásba helyezett másodlagos szankció, amely azokat az országokat sújtaná akár száz százalékos büntető vámmal, amelyek vásárolnak még orosz kőolajat. Ha ezt az intézkedést meghozzák, az valóban komoly csapás lenne Moszkva számára, de India és Kína – a két fő vásárló – valamint Magyarország is súlyos árat fizetne. Ugyanakkor az is látszik, hogy Trump lendülete fogyóban van: július 14-én még egyértelműen arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a bolondját járatja vele, majd már másnap azt mondta, ad még 50 napot a Kreml urának arra, hogy beleegyezzen a tűzszünetbe. Ezzel azt sikerült elérnie, hogy Moszkva úgy érzi, ötven napja még biztosan van arra, hogy súlyos csapásokat mérjen Ukrajnára. És persze az sem biztos, hogy az ötven nap alatt Trump nem gondolja meg magát megint.

Donald Trump amerikai elnök és felesége Melania Trump

Brendan SMIALOWSKI / AFP

A hét női szereplője: Melania Trump, aki kiállt Ukrajna mellett

Donald Trump a napokban elárulta, hogy felesége, Melania Trump adott neki tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan folytassa a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A nyilatkozatból az derült ki, hogy a Szlovéniában született First Ladynek komoly szerepe volt abban, hogy a Fehér Ház ura megváltoztatta véleményét, és késznek mutatkozik arra, hogy mégis küldjön fegyvereket Ukrajnának.  „Hazamentem és mondtam a First Ladynek, beszéltem ma Vlagyimirral, és nagyszerű volt a tárgyalás. Ő azt mondta: Tényleg? Mert most ért találat egy újabb (ukrán) várost” – mesélte Trump újságíróknak.  

Miközben az internetet elárasztották a Melania Trumpot éltető kommentek, azt eddig is tudni lehetett, hogy a legtöbbször a háttérbe húzódó elnökfeleség már korábban is kiállt Ukrajna mellett. 2022-ben például egy olyan posztot tett közzé, amelyben azt írta, az ukrán nemzet mellett van és arra kér mindenkit, hogy aki tud, segítse a megtámadott országot.

Nem tudni, hogy a volt Jugoszlávia területén született Melania Trumpnak a valóságban mekkora befolyása van férjére, az viszont közismert, hogy a Balkánon és azon túl is sokszor a félig-meddig a háttérben húzódó feleségek befolyásolják férjük döntéseit. A legjobb példa talán Mirjana Markovics, Szlobodan Milosevics egykori szerb, majd jugoszláv elnök felesége lehetett, akiről mindenki tudta, sokszor ő hozta meg a fontos döntéseket. Ugyancsak fontos politikai szerep jutott Danica Draskovicsnak is, aki az ismert szerb nacionalista politikus asszonyaként szólt bele a politikába és vívott harcot éppen Mirjana Markovics ellen. De az amerikaiak is tudnának felhozni olyan First Ladyket, akiknek komoly befolyásuk volt, legutóbb például Jill Biden, Joe Biden exelnök felesége volt az, aki mindent elkövetett annak érdekében, hogy a láthatóan beteg politikust még négy évre bejuttassa a Fehér Házba. A próbálkozás kudarcot vallott, Biden visszalépett, s a demokraták által elkövetett hibák nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Trump visszatérhetett az elnöki székbe.   

Berendezés, amellyel a légkörből lehet kivonni a vizet

Shucong Li, Chang “Will” Liu, and Xiao‑Yun Yan (MIT)

A hét találmánya: ivóvíz a levegőből

Hordozható, újrahasználható és megfizethető – így beszélnek a szakemberek arról az új találmányról, amellyel a levegőből – még a legszárazabb helyeken is – lehet ivóvizet nyerni.  

A légkörben 13 ezer trillió (10¹⁸⁾) kilogramm vízpára található, s ha megtaláljuk azokat a módszereket, amelyekkel ezen hatalmas mennyiség töredékét össze lehet gyűjteni, megoldódhat az egyre fenyegetőbb ivóvízhiány. A Massachusetts-i Műegyetem (MIT) kutatói által kifejlesztett, ablak formájú eszköz nem használ áramot, a berendezés úgy működik, hogy a felületen lévő hidrogél az éjszaka folyamán magába szívja a légkörben lévő párát, majd amikor felkel a nap, az anyag kiereszti magából a vizet. A légköri vízgyűjtő ablaknak (AWHW) nevezett eszköz többször használható, s mindenféle időjárási körülmény között működik: az amerikai nagyvárosok utcáin, vagy a hírhedt Halál-völgy sivatagában, Kalifornia és Nevada határvidékén.  A szakértők szerint az eszköz legalább egy évig is működhet.

Bár egy „ablak” viszonylag kevés vizet gyűjt össze, ha ezekből sokat telepítenek egymás mellé, akkor az AWHW megoldás jelenthet a vízhiány csökkentésére. (A berendezéseket függőlegesen lehet elhelyezni egymás mellett, így azok nem foglalnak sok helyet). Világszerte jelenleg is mintegy kétmilliárd olyan ember van, aki nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, a viszonylag olcsó vízgyűjtő az ő számukra is megoldást jelenthet.

Persze az AWHW megalkotásához az is kellett, hogy a hidrogélben a párát megkötő só ne kerüljön bele az ivóvízbe. A sót végül különféle vegyianyagokkal sikerült visszatartani, így a lecsapódó vízben jóval az egészségügyi határérték alatt van a sómennyiség.

Az idei Tour de France versenyen (is) vezető Tadej Pogacar

Anne-Christine POUJOULAT / AFP

A hét sporteseménye: a Tour de France és a körverseny hatása a szervezetre

Sokan a francia kerékpáros körversenyt, a Tour de France-t tartják a világ legfontosabb sporteseményének. Ebben van valami, hiszen a most zajló és július végéig tartó eseményt – legalábbis annak résztávjait – több mint tízmillióan követik figyelemmel az utak mentén, s hárommilliárd ember néz bele legalább egyszer a tévéközvetítésekbe.  Bár a figyelem természetesen a profi kerékpárosokra összpontosul, egyre népszerűbbek azok a túrák, melyek során amatőrök is bejárják – végig vagy csak egy-egy rövidebb táv erejéig – a körverseny útvonalát. Egy brit újságíró Steve Faulkner egyike volt azoknak, akik műkedvelőként megcsinálták a Tourt, és megállapította, hogy annak ellenére nagyon hamar megjelentek a kifáradás tünetei, hogy a résztvevők a próbatétel előtt sokat edzettek. Négy nap után már olyan mértékű volt a fáradtság, hogy a kerekezők nem tudták megnövelni a szívverések számát, ami egyértelműen a központi idegrendszer kifáradására és a túlzott fizikai stresszre utal.  Ahogy múltak a napok, úgy romlott a helyzet, s amikor a résztvevők összehasonlították a profik és az amatőrök teljesítményét, megállapították, hogy ugyan az igazi versenyzők jóval nagyobb erővel tekertek, a stressz szintje alacsonyabb volt náluk, mint a műkedvelőké. E mögött részben az áll, hogy az amatőrök is ugyanannyi nap alatt teljesítették a távot mint a profik, de mivel sokkal lassabban haladtak, jóval több időt töltöttek a nyeregben, így kevesebb idejük marad a regenerációra.

Egy másik elemzés azzal foglalkozott, hogy a profik mennyi energiát és teljesítményt adnak bele a küzdelembe. Míg egy átlagosan fitt amatőr tartósan 250-300 wattos teljesítménnyel képes haladni, egy profi a Tour-on négyszázas átlaggal teker, s egyes szakaszon rövid távon 1000 watt is lehet a teljesítmény, ami azt jelenti, hogy működtetni tudna egy mikrohullámú sütőt is. A teljes versenyen 120 ezer kalóriát égetnek el a profik, egy-egy szakaszon hatezer kalória a fogyasztás, de a legnehezebb etapon 8000 is lehet az elégetett kalóriák száma.    

Versace-ingek a londoni kiállításon

Arches London Bridge / Facebook

A hét kiállítása: egy helyen Versace ikonikus munkái

Számos meghökkentő ruhadarabot tervezett Gianni Versace, de talán mégsem a különcségekről marad emlékezetes a híres olasz divatdiktátor, hanem az általa megálmodott különleges ingekről és búzokról. „Ezek egyszerűen műalkotások” – lelkendezett a Versace-ingekről Elton John, aki igencsak tudja, miről beszél, hiszen minden szériából vett magának egyet. „Még az ingek felét sem hordtam, csak annyit akartam, hogy vállfára akaszthassam őket. Olyan volt mint egy kiállítás, gyönyörűek voltak” – magyarázta a brit énekes.
Most mások is megtekinthetnek egy igazi Versace-tárlatot. A londoni Arches London Bridge központban 2026 márciusáig lesznek láthatóak a tervező mestermunkái, illetve a mester skiccei és egyéb tárgyai. Versace 1978-ban alapította márkáját és az 1980-as évekre került be az igazi szupersztárok közé. „Ő volt az első egyik olyan tervező, aki egybeolvasztotta a divatot és a popkultúrát. Ezzel olyan divatcikkeket alkotott, amelyek elbűvölőek,  elérhetőek és élőek voltak” – mondta az 1997–ben elhunyt Versace egyik ismert modellje, Marcus Schenkenberg.

Az olasz alkotó arról is ismert volt, hogy nem sajnálta a pénzt, ha meg kellett szereznie a legjobb modelleket. Egyik alkalommal fejenként 30 ezer dollárt fizetett Cindy Crawfordnak, Linda Evangelistának, Naomi Campbellnek és Christy Turlingtonnak egy-egy fellépésért. A tervező büszke volt arra, hogy sokfélét alkotott, egyszer azt mondta magáról, létezik egy konzervatív, egy őrülT és egy színpadias Versace, s még nem döntötte el, a három közül melyik valójában ő.